2024. március 22. péntek. 5:55
Az Easy Rider című amerikai film 1969-ben készült el. Nem sokkal később Magyarországon is bemutatták Szelíd motorosok címmel. Hogy miként lett a könnyűlovasokból szelíd közlekedő, rejtély, de nem is érdekes. A Kádár-korszak közepén élők tódultak a mozikba, a híres filmzene, a Steppenwolf Vadnak született című rockkölteménye mindenki fülébe beleragad, aki csak egyszer is hallotta. Amúgy lehet, hogy ennek az ellentételezésére találták ki a magyar illetékesek a szelíd címet. Halvány fintor a cenzoroknak, a szocializmusnak, és mindennek, mindenkinek.
A film története elég egyszerű. A Peter Fonda és Dennis Hopper megszemélyesítette hősök (?) chopper motorkerékpárjuk benzintankjában kábítószert csempészve végigmotoroznak az Amerikai Egyesült Államokon. Nem más ez az alkotás, mint egy vad muzsikával kelendővé tett útifilm Amerika látnivalóiról. Akik akkoriban fiatalok voltak Magyarországon, szinte mindannyian azon kezdtek agyalni, hogy miként lehetne az öreg Pannónia motorokból hosszú teleszkópos, rackabirka-szarv kormányú közlekedési eszközt fabrikálni, aminek benzintartályát lehetőleg az amerikai zászló dekorálja. Az 1970-es évek elején vagyunk, még majdnem két évtized van a rendszerváltozásig. A film, mert nálunk ez lett a nem tervezett feladata, felkeltette és ébren tartotta a magyar fiatalok lelkében a szabadságvágyat. Azt hittük, ha hosszú hajunkat belelobogtatjuk a menetszélbe, és közben heavy metal dalokat ordítunk, a szocialista valóság Riga mopedjei Harley Davidsonná is válhatnak alattunk.
Hát nem. Megettük a csillogó csalétket. Amerika sem akkor nem volt, sem most nem az ígéret földje. Még csak nem is a szabadságé. Igaz, erre csak mostanában döbbenhet rá az egykori magyar szelíd motoros. Amikor például azt hallja, egy szemmel láthatóan megroggyant és összezavarodott nagyon öreg embertől, aki a világ egyik legerősebb államának vezetője, Joe Biden a neve, hogy nálunk diktatúra van. Aztán ezt böfögi és röfögi vissza a Budapestre küldött nagykövetük, David Pressman, akinek férje van.
Itt tartunk. Itt van egy férfi, akinek férje van. És ő, vélhetően felettesei utasítására is, időről időre beszólogat fogadó államának. Mi meg azt láthatjuk, amit fél évszázaddal korábban nem vettünk észre a Szelíd motorosokban. Hiába néztük meg tucatszor, nem tűnt fel, hogy a minden kötöttséget elutasító főszereplők mennyire egyedül vannak a végtelen önzésre berendezett társadalmukban, a féktelen liberalizmus csapdájában. Látszólag szabadon, ám valójában magányukba zártan rohangálnak a remek utakon, a szép tájakban, benzintartályukban pedig ott úszik a mindent elpusztító drog.
Hogy a film bemutatása valamiféle kommunista manipuláció része volt vagy sem, nem tudhatjuk. Ma már nem is érdekes. Látjuk a korábban csodált amerikai kultúra szétesését. Látjuk a felajzott kisebbségek kíméletlen pusztítását, az illegális bevándorlók és a szerencsétlen drogosok millióit, a genderszabadság nevében felnevelt amerikai ifjúságot, amelynek legfiatalabb generációjának negyede már nem tudja, hogy fiú-e vagy lány.
Szomorú, de ezt hozzák el nekünk a vadnak hazudott szelíd, amerikai motorosok. Magyarországi csapatuk élén a férfival, akinek férje van.
A szerző író
