Sok közösségimédia-felhasználó figyelhetett fel mostanában a kínai Temu webshop kéretlen hirdetéseire. Vannak szerencsekerekek, amelyeket „csak te” forgathatsz, hogy 80 százalékos kedvezménnyel kaphasd meg termékeidet, több tucat „szinte ingyenes ajándék” jár az első online vásárlónak – írja erről a Helsingin Sanomat (HS).
A finn lap emlékeztet arra, hogy a Temu a kínai Alibaba Aliexpress online áruházát próbálta kihívni Európában a nyüzsgő és agresszív reklámozásával. Az mindenesetre biztos, hogy kevesebb, mint két év alatt a Temu Kínából 49 országra terjedt el.
A Temu kiemelkedően jól és játékosan értékesíti üzletét, olcsó termékeket árulva, mint egy vidámparkban. Úgy gondolják, hogy ez a marketing vonzza a vásárlókat, különösen azokat, akik azért keresik fel az online áruházat, hogy eltöltsék az időt, és anélkül vásároljanak, hogy ténylegesen vásárolniuk kellene – mindaddig, amíg elég olcsón beszerezhetik a „szemetet”.
A Temu versenytársának, az Etsynek a vezérigazgatója, Josh Silverman úgy becsülte, hogy az online hirdetési kampányok több milliárd dollárba kerülnek a Temunak. „Úgy tűnik, sok pénzt költenek arra, hogy olyan ügyfeleket szerezzenek, akiknek nincs sok pénzük, és akik esetleg nem túl lojálisak” – mondta a The Financial Times (FT) szerint.
Magyarországon a kínai Temu európai működtetőjével, a Whaleco Technology Ltd.-vel szemben éppen a napokban indított versenyfelügyeleti eljárást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal.
A Helsingin Sanomat szerint Finnországban a Temu piaci részesedését nehéz megbecsülni, mert az importstatisztikát nem az eladók szerint állítják össze. A Kínából érkező csomagküldemények értékének és mennyiségének alakulásáról a vámstatisztika általánosabban szól, de az biztos, hogy rohamosan nőtt a Kínából Finnországba érkező postai küldemények száma, amelyek statisztikai értéke a 2021-es alig 31 millió euróról 2022-re több mint 51 millióra, tavaly pedig már 73 millió euróra nőtt. Az értékváltozások ugyanakkor részben az áfa-gyakorlatnak, illetve a küldemények értékbevallásában az elmúlt években bekövetkezett változásoknak is betudhatók. A mennyiség viszont a 2021-es 476 tonnáról tavaly 895 tonnára bővült, csaknem megduplázódott.
Az Egyesült Államokban a Temu gyorsan meghódította a piacot. Az FT szerint akár a történelem leggyorsabb és legambiciózusabb új piacok felé történő terjeszkedése is lehet a kereskedelmi szektorban. A Temu a kínai PDD Holdings tulajdonában lévő leányvállalat. A Nasdaq 2018-as tőzsdei bevezetése óta a PDD Holdings értéke ötszörösére nőtt, idén azonban mintegy 15 százalékkal esett a cég részvényeinek árfolyama.
A PPD másik leányvállalata és az üzlet gyökere a Pinduoduo, egy online kereskedelmi óriás Kínában. A PDD Holding és e-kereskedelmi vállalata, a Pinduoduo – amely eredetileg különféle mezőgazdasági berendezéseket és termékeket közvetített – mára már számos kínai ágazatban életképes kihívójává nőtte ki magát az Alibaba e-kereskedelmi óriásnak. Sőt, az elmúlt években piaci értékben is utolérte az Alibabát. Az Alibaba piaci értéke a napokban 187 milliárd dollár körül volt, míg a PDD-é 164 milliárd dollár.
Mindkettő persze nagyságrendekkel elmarad az amerikai Amazon piaci értékétől, amelynek nagy része azonban az Amazon Web Services (AWS) felhőszolgáltatásaiból származik. Az Amazon piaci értéke körülbelül 1800 milliárd dollár. Amikor azonban az amerikai Amazon online áruház és a kínai Alibaba is nagyrészt a kereskedők és vásárlók közötti platformvállalatok működésére alapozta működését, a Pinduoduo modellje egy lépéssel tovább ment. A termékeket közvetlenül a kínai gyárakból küldik. Nincs szükség közvetítőre, és az árak is alacsonyabbak így.
Egyébként az üzleti modell alapja ugyanaz, mint az Amazon, az Ebay és az Alibaba esetében. A PDD mindig kivesz egy szeletet az eladók profitjából, amikor a platformvállalaton keresztül szállítanak árut az ügyfeleknek. Azok a cégek többletbevételhez jutnak, amelyek különböző szolgáltatásokat értékesítenek, illetve információkat árulnak arról, hogyan tudják például jobban megcélozni termékeiket.
Az Alibaba például elmondta, hogy több mint száz különféle szolgáltatást kínál a kereskedés megkönnyítésére, ami lehetővé teszi számukra, hogy a legnépszerűbb szállítókká váljanak. Amikor a Pingduoduo sok információval rendelkezett az ügyfelek igényeiről, stratégiát váltott, és maga kezdte el árulni az árukat. Ugyanez a jelenség más webáruházakban is megfigyelhető. Például az Amazon sok saját terméket árul. Az ilyen online áruház „saját” termékei ugyanolyan érdekesek a vásárlók számára, mint az élelmiszerboltok saját márkás árui.
A PDD már nem teszi közzé kínai eladási adatait. Amikor még beszélt erről, több mint 870 millió aktív felhasználója volt és 13 millió beszállítója Kínában. Akkoriban azt is becsülte, hogy az általa továbbított több tízmilliárd csomag éves áramlása a Kínában feladott csomagok egyharmadának felel meg – írja az FT, kritizálva, hogy a kilenc éve működő PDD pénzügyi kimutatásai nehezen értelmezhetők. Például a személyi és termékfejlesztési költségek irreálisan alacsonyak, az eredménykimutatásban és az árbevételben, valamint a mérlegben szereplő adatok pedig kérdéseket vetnek fel azok fedezetével kapcsolatban. Az Alibabához képest a PDD rendkívül kis létszámmal működik. Tavaly év elején alig 13 ezer főt foglalkoztatott, míg az Amazon 1,5 milliót az FT szerint.
Ebben a bizniszben a platform vállalatok méretét gyakran a platformjukon értékesített termékek értékével, azaz az áruk bruttó értékesítésével mérik. Ma a PDD már nem jelenti ezt a számot, az elemzői becslések évi 500 és 700 milliárd dollár között mozognak, a felső becslés már közel van az Amazonéhoz.
A PDD nem hozza nyilvánosságra raktárai számát és helyét sem. A különböző egységek nem sokat tudnak egymás tevékenységéről. Ez a fajta „radar alatt” művelet a Pinduoduo alapítója, Colin Huang védjegye. Huang, aki korábban a Google-nál dolgozott, 2015-ben alapította a Pinduoduot. A 44 éves Colin Huang, úgy tűnik, jobban megbirkózott a kínai technológiai cégalapítókra nehezedő politikai nyomással, mint az Alibaba alapítója, Jack Ma, aki élesen bírálta a kormányt és a kínai pénzügyi vállalatokat, és kiesett a Kínai Kommunista Párt vezetésének kegyeiből.
Colin Huang, Maval egy időben vonult vissza a vezérigazgatói és az igazgatósági elnöki posztról, és egyúttal bejelentette, hogy részvényeiből hozzávetőleg tízmilliárd dollárt jótékony célra, tudományos kutatásra és a cég befektetőire fordít. Azt nem lehet tudni, hogy Huang önként döntött-e erről. A PDD körülbelül 28 százalékát továbbra is Huang kezeli a Virgin-szigeteken található két cégén keresztül. A Bloomberg milliárdoslistája szerint 43,6 milliárd dolláros vagyonával ő a világ 29. leggazdagabb embere.
