Birtokukba jutott a magyar titkosszolgálat egy, a szövetségeseknek küldött jelentése, melyben hírszerzőink nem csekélyebb kockázatra figyelmeztetik Németországot, mint hogy a balkáni útvonalon az embercsempészetet az Afganisztánt az amerikai kivonulás óta uraló iszlamista terrorszervezet, a tálibok irányítják.
Terrorral jár a migráció
A dokumentumban szolgálataink Németország tudtára adják: az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése óta „megnövekedett terrorkockázat áll fenn, mely a bevándorlási nyomással szorosan összekapcsolódik”, hiszen a balkáni migrációs útvonalon zajló illegális bevándorlást terroristahálózatok is használhatják. Azonosítottak emellett olyan csempészbandákat is, amelyek a magyar szolgálatok szerint „a tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alatt állnak”, ugyanis vezetőik a tálib kormányzat, illetve a tálibokhoz kötődő Hakkáni-milíciahálózat tagjainak rokonai.
Hírszerzőink két afgán bandának szenteltek különös figyelmet – az egyik „400–-59”, a másik „313” kódnéven ismert – melyek egymással versenyeznek, és Kalasnyikovokkal terelgetik a migránsokat.
A 313-as csoport Magyarországról 3000 euróért, Szerbiából 2500 euróért csempész egy embert Németországba.
Így támadnak az afgánok
A magyar titkosszolgálati dokumentum arra is felhívta a németek figyelmét, hogy az Iszlám Állam, az Al-Káida és a Hakkáni-hálózat tagjai most minden korábbinál könnyebben juthatnak el Európába, mert „gond nélkül” kapnak tádzsik útlevelet, amely vízummentes beutazást biztosít nekik Oroszországba,
Moszkvából pedig könnyűszerrel átrepülhetnek Belgrádba „szinte egy nap leforgása alatt”, onnan pedig már egy ugrás az Európai Unió.
A Weltnek Gerald Tatzgern, az osztrák belügyminisztérium embercsempészettel szembeni küzdelemért felelős operatív irodájának vezetője is megerősíti, hogy a Balkánon igen nagy a migrációs nyomás „főleg annak tekintetében, hogy Pakisztán 1,7 millió fő körüli afgánt utasít ki, akik közül néhányan Európába szeretnének csempésződni”, s nem kizárható, hogy lehetnek közöttük szélsőségesek is.
Ébredő Bajorország
A Welt írására reagált Joachim Herrmann bajor belügyminiszter is, aki szerint „a külső határok robusztus védelmére volna szükség”, mert „csak akkor tekinthetünk el a belső határellenőrzésektől, ha a külső határok biztonságosak”. Herrmann arra figyelmeztet, hogy ellenkező esetben a csempészek és a nehézsúlyú bűnözők mellett a terroristák is kihasználhatják a biztonsági hézagokat.
A jelentést azóta Németország szomszédai is olvasgatják a Welt információi szerint.
