Gulyás Gergely a közelmúlt titkosszolgálati és politikai ügyeire reagálva hangsúlyozta, hogy minden felmerülő esetben vizsgálat indul, ugyanakkor szerinte nem létezik „orbáni titkosszolgálat”. A miniszter általánosságban is védelmébe vette a magyar titkosszolgálatokat, kiemelve, hogy működésük jogállami keretek között zajlik.
Nemzetközi ügyekben kitért a közel-keleti helyzetre is: pozitív fejleménynek nevezte, ha a Hormuzi-szorost megnyitották, ugyanakkor felhívta a figyelmet a globális kőolaj-finomítási kapacitások csökkenésére. Gulyás Gergely szerint az árak nem térnek vissza gyorsan a háború előtti szintre.
Az amerikai alelnökkel zajló tárgyalásokon szóba került a korábban is említett „védőpajzs”, amelyre ugyanakkor Magyarországnak most nincs szüksége – mondta a miniszter.
Az ukrajnai konfliktussal összefüggésben megint elismételte, a Barátság-kőolajvezeték ügyéről azt mondta, hogy az infrastruktúra sértetlen, és politikai döntés kérdése annak újraindítása. A kormány álláspontja szerint Ukrajna lépései mögött választási befolyásolási szándék állhat. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg az úgynevezett ukrán aranyszállítmány ügyében is, ahol a hatósági (NAV) felvételeket tekinti mérvadónak.
Gulyás beszélt a külpolitikai kapcsolatokról is: megerősítette, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon szóba került egy pénzügyi védőpajzs, amelyre jelenleg nincs szüksége Magyarországnak, de szerinte erősíti az ország gazdasági biztonságát. Emellett bejelentette, hogy a Mol jelentős mennyiségű kőolajat vásárol az Egyesült Államoktól a közeljövőben.
Téma volt a miniszterelnök Putyinnal folytatott beszélgetése, melyről azt mondta, az egy jegyzőkönyv, feljegyzés. Szijjártó Péter kiszivárgott hangfelvételei esetében külföldi titkosszolgálatok állhatnak a háttérben, és a hatóságok már vizsgálódnak az ügyben. Szerinte maga a lehallgatás és annak nyilvánosságra hozatala is jogsértő, ugyanakkor úgy véli, ezek az esetek azt mutatják, hogy a magyar kormány képviselői a nemzeti érdekek mentén járnak el.
A közelgő választásokról szólva kijelentette, hogy a kormány célja a parlamenti többség megszerzése, amelyhez legalább 100 mandátum szükséges. A közvélemény-kutatásokat kritizálta, azok hitelességét megkérdőjelezte, és hangsúlyozta: a végső döntést a választók hozzák meg. A Medián mandátumbecsléséről konkrétan azt mondta, hogy szerinte ez nem kutatás, hanem a Medián munkatársainak vágyai, vagy hamisítás.
Írta a klubradio.hu
