Egy évtized alatt 7000 cet pusztult el ezen az egy helyen

A tudósok 20 év alatt gyűjtött adatok alapján megállapították, hogy a Csendes-óceán északi részén a púpos bálna populációk akár 20 százalékos csökkenése egybeesett a „paca” néven ismert tengeri hőhullámmal. Az esemény világszerte számos madárfaj rekordméretű pusztulásáért volt felelős, és mostanra mintegy 7000 púpos bálna pusztulásának okaként azonosították. A részleteket a Royal Society Open Science folyóiratban ismertetik.

Az éghajlatváltozás legalább 7000 bálnát ölt meg, és ennek még nincs vége.

A 20. században a púpos bálna (Megaptera novaeangliae) globális populációit a kereskedelmi célú bálnavadászat fenyegette. Becslések szerint 1900 és 1976 között 31 865 ilyen tengeri állatot öltek meg, ami a kereskedelmi célú bálnavadászat 1976-os végére mintegy 1200-1600 egyedre csökkentette az észak-csendes-óceáni populációt. Fokozatosan helyreállt, de egészen addig, amíg az egész bolygó nem kezdte érezni a globális felmelegedés hatásait.

Most a kutatók mesterséges intelligenciát használtak a Happywhale által készített kép automatikus felismeréséhez, amely egy olyan adatbázis, amely több ezer, kutatók és a nyilvánosság által készített púpos bálna farokképet tartalmaz. Ez 30 484 egyedi púpos bálnát azonosított 132 684 különböző találkozás során.

Az adatok alapján kiszámíthatóvá vált a populáció változása az elmúlt 20 évben. A 2002 és 2012 közötti időszakban a populáció pozitív helyreállását mutatták ki, az egyedek száma évente átlagosan 5,9 százalékkal nőtt. A további elemzések azonban 2012 és 2021 között hatalmas csökkenést mutattak ki, mivel a cetfélék száma mintegy 33 488-ról 26 662-re esett vissza.

Ez egybeesett a „paca” – a Csendes-óceánban található, az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható vízfolt –megjelenésével. 2013-ban, amikor az anomáliát először észlelték, az óceánok hőmérséklete 2,2-5,6 °C-kal volt az átlag felett. Idővel a „paca” négymillió négyzetkilométeres óceáni területté nőtte ki magát, amely az Alaszkai-öböltől Mexikóig terjed.

A hőhullám három évig tartott, mérgező algavirágzást, a halfajok eloszlásának megváltozását, számtalan kereskedelmi halászati katasztrófát és a tengeri élővilág pusztulását okozva. 2016 végén hűvösebb körülmények tértek vissza a Csendes-óceán északkeleti részére.

Dr. Ted Cheeseman, a Happywhale társalapítója és igazgatója szerint: A melegebb vizek kevésbé termelékenyek, mint egy farm, ahol kevesebb tápanyag áll rendelkezésre a termesztéshez. A tengeri hőhullámok elpusztítják a tápláléklánc alján lévő organizmusokat, ami olyan tovagyűrűző hatást vált ki, amely csökkenti a kisebb, majd a nagyobb állatok táplálékának mennyiségét. A cetfélék arra számítanak, hogy krill, szardella, hering és egyéb táplálékon hízhatnak, ehelyett azonban éheznek.

A púposbálna-populációk stabilitásával kapcsolatos aggodalmak tovább nőnek, ahogy az éghajlatváltozás miatt az óceánok hőmérséklete emelkedik. Szakértők szerint a mai fogyatkozás 20 éven belül normál állapottá válhat. Ha ez bekövetkezik, akkor a jövőben egy hőhullám valóban lakhatatlanná váló óceánokat jelenthet.

Elolvasom a cikket