A Proceedings of the Royal Society B tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban az Oxfordi Egyetem kutatói több mint 4400 természetes állapotban fennmaradt emberi agyat katalogizáltak, amelyek közül néhány akár 12 ezer éves is lehet. Ebben a régészeti archívumban inka áldozatok, őskori emberek, sőt még északi-sarki felfedezők agya is megtalálható.
Alexandra Morton-Hayward törvényszéki antropológus : „4400 spontán megőrződött emberi agyat találtunk, az utolsó jégkorszakig visszamenőleg
Fotó: twitter.com/Alexandra Morton-Hayward @MortonHayward
A 17. század közepe óta több mint 4400 emberi agyat tártak fel az elmúlt 12 ezer év régészeti emlékeiből, amelyek közül több mint 1300 egyébként csontvázas maradványok között maradt fenn. A rengeteg lelet ellenére továbbra is az a felfogás él a tudományos körökben, hogy a konzervált agyak „egyedülálló” vagy „rendkívül ritka” felfedezéseket jelentenek – írták tanulmányukban a kutatók, amit a ZME Science online tudományos portál idéz.
Ahogy arra emlékeztettek, az emberi lágyszövetek – köztük az agy megőrzése – gyakran olyan jól ismert folyamatoknak köszönhető, mint a dehidratáció, a fagyasztás és a cserzés, amelyek vagy emberi tevékenységből, vagy természetes tényezőkből erednek. Nem ritka, hogy az agy más belső szervekkel együtt „túlél” olyan esetekben, amikor a lágyszövetek jól megőrződnek. A szakemberek találtak már agyat sivatagi temetkezések kiszáradt maradványaiban, hegyi hágókból származó fagyott testekben és vizes lápokból származó, cserzett testekben.
Azonosítottak azonban olyan, megőrzött agyakat is, amelyekben más lágy szövetek nem találhatók, például egy mocsaras tóból származó ősi csontok mellett. Ezek egy részét a csontok mellett lebegő elsüllyedt hajóroncsokban találták meg.
A most megjelent tanulmányig nem történt jelentős erőfeszítés a megőrződött agyak szisztematikus tanulmányozására annak érdekében, hogy megértsük, miért tartanak tovább, mint más lágy szövetek. Hogy megkérdőjelezzék azt az elképzelést, miszerint az agy megőrződése szokatlan, a tudósok létrehozták a régészeti lelőhelyekről származó, megőrzött emberi agyak archívumát.
Statisztikai elemzést végeztek, hogy meghatározzák előfordulási gyakoriságukat, a fennmaradásuk módját és a megőrzési körülményeik sokféleségét.
Megvizsgálták a megőrzött idegszövetek jellegét is és feltérképezték eloszlásukat világszerte és időben. Végül azt is vizsgálták, hogy a konzervált emberi agyak tanulmányozása hogyan segítheti elő az ősi betegségek és a genetika megértését.
Az agyak megtalálási helyének és a történelmi éghajlati adatoknak az összehasonlítása nyomokat szolgáltat az agybomlást megakadályozó tényezőkről. A minták több mint egyharmada a kiszáradás miatt maradt ép, míg a többit fagyasztás vagy cserzés tartósította. Nem található épen maradt agy bármelyik sírban. Állapotuk igen változatos lehet, a száraz és törékenytől a puha és tofu-szerű állagúig – magyarázta Alexandra Morton-Hayward törvényszéki antropológus a Science News-nak.
