Sokunk számára a munka, az otthon és a család együttes elvárásai azt jelentik, hogy mindig úgy érezzük, nincs elég időnk. Az „időszegénységet” a digitális technológiák tovább súlyosbítják. Az állandó „összekapcsolhatóság” meghosszabbítja a munkaidőt, és megnehezítheti a barátok és a család igényeitől való elszakadást.
A legújabb kutatások szerint az időhiányunk ellenszere a természetben rejlik.
Richardo Correia pszichológus, a finnországi Turkui Egyetem munkatársa ugyanis megállapította, hogy a természetben való tartózkodás megváltoztathatja az időérzékelésünket, és talán még az időbőség érzetét is megadhatja. A szakember olyan kutatásokat vizsgált, amelyek összehasonlították az emberek időérzetét, amikor különböző típusú feladatokat végeztek városi és természeti környezetben. Ezek a vizsgálatok következetesen azt mutatták, hogy az emberek a természetben az ott töltött idő kitágulásának érzetéről számoltak be azzal szemben, mint amikor városi környezetben voltak.
Az emberek például nagyobb valószínűséggel érzékelik a vidéki sétát hosszabbnak, mint az azonos hosszúságú városi sétát. Hasonlóképpen arról számolnak be, hogy a természetes zöld környezetben végzett feladatok elvégzése közben lassabban telik az idő, mint városi környezetben – mondta Jessica Thompson, a Salfordi Egyetem Környezetvédelmi és Jóléti PhD-jelöltje.
Úgy tűnik, hogy a természet lelassítja és kitágítja időérzékelésünket.
Miért befolyásolja a természet az időérzékünket?
De nemcsak a pillanatnyi időérzékünket változtatja meg a természet, hanem a múlt és a jövő iránti kapcsolódásunkat is. Korábbi kutatások szerint a természetben eltöltött idő segít abban, hogy a közvetlen pillanatról a jövőbeni szükségleteinkre összpontosítsunk. Tehát ahelyett, hogy az időnkkel kapcsolatos igények okozta stresszre koncentrálnánk, a természet segít abban, hogy a nagyobb képet lássuk.
Ez segíthet abban, hogy úgy állítsuk fel prioritásainkat, hogy elérjük a hosszú távú céljainkat ahelyett, hogy állandóan a csak a víz fölött tartjuk a fejünket állapotában élnénk. Ennek részben az az oka, hogy a természetben töltött idő láthatóan kevésbé tesz minket impulzívvá, lehetővé téve, hogy az azonnali élvezeteket elhalasszuk a hosszú távú jutalmak javára – magyarázta Ruth Ogden, a Liverpool Egyetem az időpszichológia professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A természetben eltöltött idő köztudottan számos előnnyel jár az egészség és a jólét szempontjából. Az olyan természeti területekhez, mint a strandokhoz, parkokhoz és erdőkhöz való hozzáférés csökkenti a szorongást és a depressziót, jobb alvást biztosít, valamint redukálja az elhízást és a szív- és érrendszeri betegségeket, de jobb közérzettel is együtt jár.
Ezen előnyök közül néhány megmagyarázhatja, hogy a természetben való tartózkodás miért is változtatja meg az időérzékelésünket.
Utóbbit a belső biológiai állapotunk és a körülöttünk zajló események alakítják. Ennek eredményeképpen az olyan érzelmek, mint a stressz, a szorongás és a félelem eltorzíthatják az idő múlásának érzékelését. A természetes környezet nyugtató hatása azonban ellensúlyozhatja a stresszt és a szorongást, amely az idő stabilabb megélését eredményezi.
A modern élet követelményeitől való távolmaradás rövid távon biztosíthatja a szükséges pihenést ahhoz, hogy a dolgokat újra fontossági sorrendbe állítsuk, és csökkentsük az időnyomás mértékét azáltal, hogy a ténylegesen elvégzendő feladatokra összpontosítunk.
Hosszabb távon a természetben eltöltött idő segíthet emlékezetünk és figyelemkészségünk fejlesztésében, így jobban meg tudunk birkózni az időnkkel szemben támasztott követelményekkel.
