A briteknek azt tanácsolják, hogy az őszi és téli hónapokban – október és március eleje között – szedjenek D-vitamint, amikor a napfény túl gyenge ahhoz, hogy a szervezetünk előállítsa belőle a vitamint.
A D-vitamin segít szabályozni a kalcium és a foszfát mennyiségét a szervezetben, olyan tápanyagokét, amelyek a csontok, a fogak és az izmok egészségének megőrzéséhez szükségesek.
Most a tudósok szerint ez a gyakori táplálékkiegészítő képes lehet lelassítani szervezetünk öregedési folyamatát – bár megjegyzik, hogy további vizsgálatokra van szükség ennek megerősítéséhez és konkrét kezelések kifejlesztéséhez.
Az olasz tudósok csoportja – Carmelinda Ruggiero, a Perugiai Egyetem Gerontológiai és Geriátriai Osztályának vezetője – széles körű áttekintést végzett a D-vitamin-kiegészítők szedésének előnyeiről és arról, hogy miként befolyásolhatja a szervezetben az öregedés jellemzőit.
„Az öregedés összetett és többtényezős folyamat, amelyet a szervi funkciók fokozatos hanyatlása jellemez, amely törékenységhez és az időskori betegségekre való fokozott fogékonysághoz vezet” – írták a kutatók a Nutrients című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az öregedéssel összefüggő, a szervezetben bekövetkező változások: a krónikus gyulladás, a bélben lévő baktériumok egyensúlyának felborulása (diszbiózis) és a sejtek öregedése.
A genomikus instabilitás egy másik jellegzetesség – ez a sejtosztódás során bekövetkező DNS-mutációkra való fokozott hajlam számos ráktípusban jelen lehet.
„Az öregedés jellemzői olyan, egymással összefüggő biológiai mechanizmusok összessége, amelyek külön-külön vagy szinergikusan hozzájárulnak a molekuláris és sejtkárosodáshoz, potenciálisan elindítva és felgyorsítva az öregedéssel összefüggő betegségek kialakulását” – tették hozzá a kutatók.
Számos klinikai vizsgálatot áttekintve az olasz kutatócsoport azt sugallta, hogy a D-vitamin pozitív hatással lehet számos ilyen, az öregedéssel összefüggő jellemzőre.
A táplálékkiegészítő potenciált mutat a DNS stabilitásának és integritásának szabályozásában, különösen olyan állapotokban, mint a 2-es típusú cukorbetegség és a rák – írták a kutatók.
Az általuk áttekintett tanulmányok arra is utaltak, hogy a D-vitamin-pótlás csökkentheti a DNS-károsodást és az oxidatív stresszt, ami potenciálisan védőhatást kínál a genomi instabilitással és az onkogének által kiváltott öregedéssel szemben.
A táplálékkiegészítővel végzett kísérletek az idősebb felnőttek immunitásának javulását is kimutatták, míg további vizsgálatok azt látszottak igazolni, hogy a D-vitamin szabályozhatja a fehérje homeosztázist, ami hatással van a hosszú élettartamra és az izmok egészségére.
De megjegyezték: „A D-vitamin-pótlás, mint az emberi hosszú életet támogató stratégia iránti érdeklődés és az öregedés jellemzőinek modulálásában rejlő potenciáljára vonatkozó bizonyítékok ellenére még mindig messze vagyunk attól a ponttól, hogy az anyagot a padról az ágyba ültessük át.”
„A jelenlegi ismeretek még nem teszik lehetővé, hogy meghatározzuk az öregedés jellemzőinek modulálásához szükséges potenciálisan optimális D-vitamin-dózist, illetve azt a kronológiai vagy funkcionális életkort, amelyben a D-vitamin-pótlás hasznos lehet az öregedéssel biológiailag összefüggő tényezők modulálásában.”
Korábbi kutatások szerint a D-vitamin befolyásolhatja biológiai életkorunkat.
A Charité Universitätsmedizin Berlin tudósai 1600 résztvevőn vizsgálták az epigenetikai mintákat – ez annak tanulmányozása, hogy viselkedésünk és környezetünk hogyan okozhat olyan változásokat, amelyek befolyásolják génjeink működését.
Azt találták, hogy azok az emberek, akiknek alacsony volt a vérében a D-vitamin szint, „biológiailag idősebbek” voltak, mint azok, akiknek megfelelő volt a szintjük.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a D-vitamin segíthet megelőzni a felgyorsult öregedést.
Az is felmerült, hogy a napi pótlás szedése segíthet a demencia kivédésében.
Eközben tudósok azt állították, hogy az Egyesült Királyságban a rákos halálesetek száma 15 százalékkal csökkenhetne, ha mindenki D-vitamin-kiegészítőt szedne.
Az 500 000 britről gyűjtött adatok azt mutatták, hogy a vitaminhiány összefügg a megnövekedett halálozási kockázattal – különösen a bél-, gyomor-, prosztata- és tüdőrák esetében.
Sok élelmiszer gazdag D-vitaminban:
Olajos halak – például lazac, szardínia, hering és makréla.
Vörös húsok
Máj (terhesség esetén kerülje a májat)
Tojássárgája
Dúsított élelmiszerek – például egyes zsíros kenőcsök és reggelizőpelyhek.
