A 31 NATO-tag kollektív védelmének elvét tükröző 5. cikkely kimondja, hogy az egy vagy több tag elleni fegyveres támadást az összes tag elleni támadásnak kell tekinteni.
“Ha egy NATO-tagállam csapatai kollektív önvédelemben (az ENSZ Alapokmányának 51. cikke) vesznek részt Ukrajna javára egy (Oroszország és Ukrajna között) fennálló konfliktusban, és a konfliktus területén zajló harc során a konfliktus másik fele (Oroszország) megtámadja őket, ez nem minősül a NATO-szerződés 5. cikkének esetének” – írták a szakértők, akiket a dpa pénteken idézett.
A még nem nyilvános dokumentum szerint a NATO-szerződés 5. cikkelye csak akkor léphet életbe, ha az Egyesült Államok vezette katonai blokk tagországait saját területükön vagy területük felett támadás éri.
“A francia szárazföldi csapatok katonai szerepvállalása Ukrajna javára az ENSZ-alapokmány 51. cikke szerinti kollektív önvédelmi jogon alapulna, és ezért a nemzetközi jog szerint megengedett lenne” – áll a dokumentumban.
A kutatók megjegyezték, hogy a szárazföldi csapatok bevetése egy NATO-ország részéről Ukrajnába nem tenné automatikusan az összes többi tagot a konfliktus részesévé. Csak az érintett állam válna hadviselő féllé – mondták.
“Ha a NATO-tagállam egyoldalúan cselekszik – azaz nem egy előre elhatározott NATO-művelet keretében és a NATO katonai parancsnoki struktúráin kívül -, akkor sem a NATO egésze, sem a többi NATO-partnerállam nem válik a konfliktus részesévé” – áll a jelentésben.
A dokumentum ugyanakkor jelzi, hogy a NATO-csapatok Ukrajnába küldése a nemzetközi jog szerint teljesen elfogadható.
Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy “nem zárja ki” annak lehetőségét, hogy NATO-országok katonáit küldjék Ukrajnába. Megjegyzései cáfolatok hullámát váltották ki a többi tagállam vezetői részéről, akik kitartottak amellett, hogy nem tervezik nyugati csapatok Ukrajnába küldését.
A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy egy franciaországi célpont elleni orosz katonai válaszlépés viszont “fegyveres támadásnak” minősülne, amely megteremtené a “NATO-szövetségi ügy kihirdetésének tényszerű feltételeit”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök “képtelenségnek” nevezte Ukrajna és támogatói azon állításait, amelyek szerint Oroszország NATO-országokat fog támadni. Egy másik interjúban hangsúlyozta, hogy Moszkva megszállóként kezelné a nyugati csapatokat, ha azok Ukrajnába települnének, és ennek megfelelően válaszolna.
