A Voice of Europe-botrány akkor tört ki, amikor a cseh kormány szerdán megbüntette a cseh platformról működtetett hírportált, majd a belga miniszterelnök bejelentette: cseh és belga titkosszolgálati információk szerint Moszkva európai parlamenti képviselőket fizetett le, hogy befolyásolja a közelgő EP-választásokat.
Alexander De Croo nem nevezte meg a gyanúba keveredett képviselőket, de a cseh hatóságok jelezték: az ominózus honlap mögött – amely csütörtöktől elérhetetlenné tette magát és néhány közösségi médiás felületét – Viktor Medvegycsuk, az egykori ukrán oroszbarát kereskedelmi tévék tulajdonosa, ukrán oligarcha, Vlagyimir Putyin orosz elnök barátja állt.
Csütörtök este óta ismeretlenek lefagyasztották a lengyel belbiztonsági szervezet, a Belbiztonsági Ügynökség honlapját, miközben a lengyel biztonsági szolgálatok emberei házkutatást végeztek Varsóban és a nyugat-lengyelországi Tychyben, és 48 500, illetve 36 000 dollárt foglaltak le.
A Politico megállapítja, hogy a Voice of Europe YouTube-oldalán elsősorban az európai jobboldal pártjaihoz tartozó, euroszkeptikus politikusokkal készített interjúk találhatók, az oldal összképe, általános narratívája Brüsszel- és Ukrajna-ellenes.
A weboldal gyökerei Hollandiába vezetnek – írja a holland NRC napilap –, a honlap működtetését korábban egy olyan vállalkozóhoz kötötték, aki 2016-ban Thierry Baudet jobboldali holland politikus munkatársa volt, és tevékenyen részt vettek az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződésről tartott holland népszavazás előkészítésében – írja az uniós lap.
Véra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke aggasztónak nevezte a fejleményeket, és figyelmeztetett: Putyin propagandagépezetének fő célja az, hogy megossza Európát – írta a Politico.
Az Európai Parlament elnökének szóvivője is jelezte, hogy tudnak a vádakról, és figyelemmel követik az eseményeket.
Az új orosz befolyásolási kampány két hónappal a június 6-9-i európai parlamenti választások előtt robbant, ami nem vet jó fényt az EU intézményeire sem; hiszen ha a hír igaz, akkor a Katargate-botrány után most újra beigazolódik, hogy eurohonatyák szívesen vállalkoznak kenőpénzért – saját választóik mellett – idegen érdekek képviseletére.
