A tudatos álmodás segítségével megérthetjük a saját gondolatainkat, érzéseinket, megtudhatjuk, hogy éppen mi zajlik bennünk, és még hihetetlen kalandokban is részünk lehet.
Mit is jelent ez pontosan?
Történt már velünk olyan, hogy álmodtunk valamit, és közben rájöttünk, hogy ez egy álom? Ha mindezt célzottan tesszük, azt nevezzük tudatos álmodásnak.
Ilyenkor tisztába kerülünk a tudatállapotunkkal, és akár képesek vagyunk befolyásolni a történéseket, főleg, ha már elég gyakorlottak vagyunk. Ez pedig a lehetőségek végtelen tárházát nyitja meg előttünk: hozzáférünk a tudattalanunkhoz, és egy végtelen belső utazás veszi kezdetét. Nem utolsósorban pedig hasznosítani tudjuk, az életünk folyamán nagyjából 25 év alvással töltött időt.
Sokunk számára az első ilyen élmény ijesztő, hiszen hirtelen ott találjuk magunkat egy világban, amely hasonlóan komplex, valósághű, mint a valóság, és ilyenkor sokszor az első reakció az, hogy fel akarunk ébredni, mert nem tudjuk, mit kell csinálnunk. Még az is eszünkbe juthat, hogy mi van, ha nem tudunk felébredni? Viszont ha felkészülten érkezünk egy tudatos álomba, tudjuk, hogy mire számíthatunk, akkor szinte leírhatatlan az az élmény, amikor ráébredünk, hogy minden, ami körülvesz minket, csupán egy álom, csak a fejünkben létezik, mégis megtapasztalhatunk bármit, amit csak akarunk.
Mire jó ez?
Ma már kutatások is igazolják, hogy a rendszeres tudatos álmodás növeli a kreativitást, az önbizalmat, és csökkenti a stresszt. Emellett pedig megismerhetjük a teljes belső világunkat, a tudattalanunkat, a lehető legextrémebb dolgokat próbálhatjuk ki, élhetjük át. Ez egy végtelen belső utazást rejt magában, amelyet éber állapotban nem vagy csak nagyon kevesen tehetünk meg. Ennek pedig nagy hasznát vehetjük, például terápiás célokra is használhatjuk.
Azzal, hogy hozzáférünk a tudattalanunk tartalmaihoz, a múltbéli traumák emlékképeinek felidézésével segíthetjük azok feldolgozását, beszélgethetünk a saját tudatunkkal, önmagunkkal, ami az önismeret legmagasabb szintjeire juttathat el minket.
Még arra is képesek lehetünk, hogy találkozzunk gyerekkori énünkkel, és megvigasztaljuk, biztassuk, mindez pedig elképesztő hatással lehet a jelenünkre. De akár gyakorolhatunk olyan képességeket, mint például nyilvános beszéd, sport, nyelvtudás, kreatív alkotás. A felhasználás módjai gyakorlatilag végtelenek. Nem utolsósorban pedig csökkenthetjük vagy akár megszüntethetjük a rémálmokat.
Nekem is megy?
A jó hír az, hogy igen! Mindenki képes rá, éppúgy, mint a biciklizésre. Csak elhatározásra és gyakorlásra van szükség. Persze vannak olyan szerencsés emberek is, akik természetes tudatos álmodók, tehát nekik nem kell semmit megtanulniuk, mindez megy magától. De ők rendkívül kevesen vannak.
1. lépés: Alvási rendszer kialakítása
A tudatos álmodás egyik alapköve, hogy egy rendszer szerint aludjunk. A lényeg, hogy mindennap ugyanakkor feküdjünk le aludni és ugyanakkor keljünk fel reggel. Ennek köszönhetően pedig tudni fogjuk, hogy az alvásunk melyik szakaszában, pontosan hány órakor álmodunk. Az alvásunk 90-110 perces ciklusokból épül fel. Az álmok az alvás REM (Rapid Eye Movement) szakaszában jelennek meg. Éjszakánként átlagosan négy-hat alkalommal lépünk be a REM fázisba. A REM fázis időtartama 5-60 perc között van. Ez az időtartam alvási ciklusonként egyre hosszabb, ami azt jelenti, hogy a hajnali órákban vannak a leghosszabb álmaink, és általában ezekre is emlékszünk a legjobban.
2. Lépés: Álomnapló
Mivel alapesetben álmaink 95 százalékát elfelejtjük, miután felkelünk, ezért az emlékezés fejlesztésére magasan a legjobb módszer az álomnapló vezetése. Mindennap, amint felébredünk, azonnal írjuk le, hogy mit álmodtunk. Ha nem emlékszünk pontos eseményekre, akkor is jegyezzük fel azokat a szavakat, érzéseket, akár képeket, amelyek bevillannak. Azáltal, hogy ezt mindennap megtesszük, arra kondicionáljuk az agyunkat, hogy figyeljen az álmainkra, mert ez fontos számunkra. Idővel el fogunk jutni odáig, hogy egészen részletesen le tudunk jegyezni mindent. A kulcs a kitartás. Rendszeresen olvassuk el a naplónkat.
3. Lépés: A valóság tesztelése
Ez annyit jelent, hogy napjában 20-30-szor random időpontokban megkérdezzük magunktól, hogy most éppen álmodunk-e. Ezt megtehetjük úgy, hogy befogjuk az orrunkat és megnézzük, hogy tudunk-e levegőt venni, vagy egyszerűen csak megállunk és megvizsgáljuk a környezetet, hogy hol vagyunk, vagy belenézünk a tükörbe.
Veszélyes lehet?
Az alvási paralízis azt jelenti, hogy az agyunk leblokkolja, lebénítja a testünket, mielőtt belépünk egy álomba. Erre azért van szükség, hogy a testünk ne csinálja meg alvás közben azokat a dolgokat, amiket álmunkban csinálunk, tehát ne kezdjünk el csapkodni, kapálózni, fuldokolni, futni vagy repülni. Ezen a folyamaton minden éjjel keresztülmegyünk, csak általában tudattalanul.
Tudatos álmodókkal gyakran előfordul, hogy túl gyorsan ébred fel az agyuk egy álomból vagy ébrednek bele a REM fázisba. Ilyenkor az történik, hogy az agy már felébredt, de a test még nem, tehát normál tudatállapotban arra ébredünk, hogy nem tudunk mozogni, se beszélni, de még mély levegőt venni sem. Az alvásparalízis megszakítására is léteznek különböző technikák: Például kiáltsunk segítségért. Az álmunkban való kiabálás azt üzeni az agyunknak, hogy ideje felébredni. Ha sikerül hangosan beszélnünk, fel is ébreszthetjük magunkat. Az ismételt pislogás is segíthet az agynak felkészülni az ébredésre.
Mit tudunk róluk?
Az álmok általában vizuális formában jelennek meg, érzelmekkel és gondolatokkal összekapcsolva. Tapasztalhatunk fizikális érzékeléseket is, mint hallás, szaglás, tapintás, ízlelés, hőérzékelés, vagy akár fájdalmat, szomorúságot, félelmet, boldogságot is. Egészen elképesztő az emberi elme, hiszen ennek következtében az álomvilágot ugyanolyan részletességgel érzékelhetjük, mint a valóságot – írja a Fanny.
Ez érdekes!
- egy éjszaka folyamán átlagosan három-hat álmunk van;
- a 95 százalékát elfelejtjük, miután kikeltünk az ágyból;
- hosszúságuk 5-60 perc között van;
- az állatok is képesek erre;
- vannak olyan álmok, amik kultúrától függetlenül, világszerte jelen vannak, ilyen például a menekülés, repülés, zuhanás, bénultság, más emberek előtt meztelenek vagyunk, nem tudunk kiabálni, nem tudunk futni;
- általában egyes szám első személyben álmodunk, ritkán nézzük magunkat kívülről;
- az agyunk logikus gondolkodásért felelős része álom közben nem aktív, ezért meg sem kérdőjelezzük a furcsa és logikátlan eseményeket.
