A témában egy publikáció is megjelent, amely a Scientific Reports című szaklapban olvasható. Szerzői hangsúlyozzák, hogy tevékenységük színterét három úgynevezett sziklakibúvás alkotta. A mintegy 15 ezer négyzetméteres területet lefedő, tekintélyes nagyságú terület valóságos kincsesbányája a Föld egykori lakóiról szóló ismereteknek.
Ezek a mi fajunkkal közvetlenül rokonok, de sokkal régebbiek. A legjobb példa erre a sziklába vájt képmások jelenléte, amelyek mellett a dinoszauruszok által hagyott nyomok húzódnak. E nyomok datálása a korai kréta korba nyúlik vissza.
E nyomok jelenléte már jó ideje ismert volt. Négy évvel később viszont már a területen található petroglifákról érkeztek jelentések.
A dinoszaurusz lábnyomok és a kőzetrajzok egymás közvetlen közelében találhatók. Az utóbbiak készítői egyértelműen arra törekedtek, hogy ne fedjék el az évmilliókkal ezelőtti állatok nyomait
Az ember alkotta alkotások hasonlóságot mutatnak a Paraíba és Rio Grande do Norte államokban talált motívumokkal. Ezek a „rajzok” lapos, geometrikus kör formájúak, amelyeket sugárirányú vonalak töltenek ki. Készítésükhöz erő és türelem kellett, mivel általában a sziklák felső rétegének lecsiszolásával hozták létre őket. Érdekes módon a kutatók egyetlen olyan esetet sem találtak, ahol a kőzetrajzok dinoszaurusznyomokat takartak volna el.
Ez azt jelenti, hogy a képek készítői valószínűleg nagy gondot fordítottak arra, hogy ne semmisítsék meg a több millió évvel ezelőtti élőlények nyomait.
A sziklákon három különböző dinoszauruszfajhoz tartozó lábnyomokat találtak, amelyeket a kőzetrajzok rekonstruáltak – közölték a kutatók
Fotó: Scientific Reports
Mikorra datálódtak maguk a sziklarajzok? Állítólag Kr. e. 9400 és 2620 között keletkezhettek. A régészek ezt a radiokarbonos módszer alapján állapították meg, amellyel a környező temetkezéseket is vizsgálták. A kutatás másik fontos megállapítása, hogy a petroglifákon látható motívumok megegyeznek a Brazília más részein találtakkal.
