Bóka János azt mondta, jelenleg a külső határok védelmén, az illegális migráció elleni harc külső dimenzióján, illetve a migráció kiváltó okainak kezelésén van inkább a hangsúly.
„Nem mondom, hogy már itt tartunk, de nagyon fontos politikai vitát és talán politikai küzdelmet is látok a közeljövőben. Úgy látom, hogy ebben a pillanatban még sokan nem értik meg, hogy ha nem az Európai Unió, illetve a tagállamok döntenek arról, hogy ki léphet be az Európai Unió területére, akkor nincs migrációs politikánk” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy hiába van szociálpolitikánk, integrációs politikánk, hiába van sok más szakpolitikánk, ha nincs migrációs politikánk, mert a migrációs politika azzal az alapvetéssel kezdődik, hogy mi vagyunk azok, akik eldöntik, ki léphet be a területünkre.
„Mi pontosan ezt tesszük az Európai Unió nevében és az Európai Unió egésze érdekében. Ezért megfelelő anyagi és technikai segítségben kellene részesülnünk, nem pedig olyan eljárások megindításában az Európai Unió Bírósága előtt, amik megakadályoznak bennünket ennek a végrehajtásában” – fogalmazott Bóka János.
A politikus szerint, ha a migrációs politikát valamiféle erkölcsi alapon és erkölcsi perspektívából nézve határozzuk meg, akkor sok mindent összekeverünk: a menekültügyet a migrációs politikával, a munkaerő-politikát a migrációs politikával, a határvédelmet a menedékkérők fogadásával.
„Mindezek a dolgok összekeverednek, mert a moralitásnak megvan az a jellemzője, hogy általában összekever különböző jellegű dolgokat és egy olyan egységes megközelítést alkalmaz, ami nem alkalmas a hatékony politikai döntéshozatalra és végrehajtásra” – mondta.
Hozzátette: az egyik megoldás az – és a magyar kormány már hosszú ideje erről beszél -, hogy abban az esetben, ha az Európai Unió közösségként nem tudja megoldani ezeket, akkor legalább engedje, hogy a tagállamok maguk oldják meg ezeket a kérdéseket, ha ezt hatékonyabban tudják megtenni.
Egy másik megoldás pedig az lehet, hogy az európai intézmények és tagállamok jobban odafigyelnek azon tagállamok javaslataira és tapasztalatára, amik már egy ideje védik az Európai Unió külső határait és nagyon egyértelmű tapasztalattal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió miként tudná feladatukat megkönnyíteni és miként tudná hatékonyabbá tenni a határvédelmet.
„Szerintem a megoldások ott vannak az asztalon. Nem túl nehéz átlátni, hogy politikai felelősségre és politikai elköteleződésre van szükség” – fogalmazott Bóka János.
Arra a felvetésre, hogy Brüsszelben – abszurd módon – összekötik Ukrajna csatlakozását, Ukrajna támogatását, a pénzügyi támogatás biztosítását a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával, a miniszter azt válaszolta, hogy ez szembemegy a szerződések szellemével.
Hozzátette: azt látjuk, hogy az ukrajnai háború kezdete óta a bővítés geopolitikai projektté vált, ami nem olyan érdemalapú folyamat, aminek keretében objektív követelményeknek kell megfelelni.
„Úgy tűnik, hogy az Európai Unió kelet felé való bővítése politikai kérdéssé vált, függetlenül a tagországok felkészültségétől, függetlenül a politikai helyzettől, függetlenül magától a csatlakozási folyamat állásától, de szerintem ez egy nagyon veszélyes ösvény, mert ha a bővítés politikai folyamattá válik, akkor ezt a politikai folyamatot politikai eszközökkel lehet elősegíteni, nem pedig bizonyos kritériumoknak való megfeleléssel (…)” – mondta.
Hangsúlyozta: ez azt az üzenetet hordozza az összes csatlakozni kívánó ország számára, hogy nem a csatlakozási követelmények teljesítésére kell összpontosítaniuk, hanem politikai érveket kell felhozniuk és politikai támogatókat kell szerezniük az Európai Unión belül vagy kívül.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország végül megegyezhet-e a bizottsággal és hozzájuthat-e az uniós forrásokhoz, Bóka János azt válaszolta, hogy szerinte el kell jutni erre a pontra, és reméli, hogy el is fognak.
„Szerintem azért kell eljutniuk erre a pontra, mert hatalmas a felelősségük az európai projekt jövőjéért. Ebbe a felelősségbe néha beletartozik a politikai döntések meghozatala és a projektekért való politikai felelősségvállalás is, még ha ez nem is népszerű például a fősodratú nyugati médiában. És úgy gondolom, hogy vállalniuk kell a felelősséget és meg kell hozniuk ezeket a döntéseket, és jobb, ha minél előbb meghozzák ezeket a döntéseket. De minden attól függ, hogy van-e ehhez politikai bátorságuk” – mondta.
Egy másik kérdésre hangsúlyozta, hogy senki nem gondolja komolyan, hogy Magyarország elnökségét 2024 második felében meg lehet vagy meg kellene akadályozni.
„Azt látom bizonyos intézmények és újságok esetében, hogy ez része egy Magyarország ellen folytatott politikai pr-kampánynak, aminek semmi köze nincs az elnökségünkhöz…, és semmi köze nincs ahhoz, hogy képesek vagyunk-e levezényelni ezt az elnökséget” – fogalmazott a miniszter.
A magyar elnökségről megjegyezte, hogy még az év vége előtt meg kell hoznunk néhány nagyon fontos döntést, és ez fogja meghatározni az elnökség működésének politikai kontextusát.
