A legfrissebb fejlesztést aFolk_ME (Folk Music Education) online népzene-oktatási platformot, Both Miklós főigazgató, ötletgazda mutatta be a meghívott szakembereknek és az újságíróknak.
Az új honlap a Kárpát-medence legnagyobb online népzeneoktató platformjának számít, de a feltöltött anyagok számát tekintve benne van a világ élvonalában is – mondta a főigazgató a sajtótájékoztatón.
A mindenki számára elérhető netes tudástár kiváló minőségű videókat, hangszerenként külön sávokra rögzített hanganyagokat, dalszövegeket kínál, amelyek segítségével a felhasználók aktív résztvevőként ismerhetik meg a népzene eredeti előadásmódját – fejtette ki a sajtó képviselői előtt.
„Fontos, hogy a népzene minél nagyobb arányban foglalja el az online teret” – fogalmazott Both Miklós.
A közösségi médiában az elmúlt években robbanásszerűen nőttek meg az online oktatási felületek, és fontos, hogy a magyar népzene tekintetében is nagy mennyiségű és jó minőségű anyagok legyenek elérhetőek az érdeklődők számára – tette hozzá a főigazgató.
Mint megállapította, a platformon található, kiemelkedő kép- és hangminőségben rögzített videók alkalmasak arra, hogy a vizuálisan és hangminőségre érzékeny fiatalabb generációnak is megragadja a figyelmét.
Object box
A Hagyományok Háza főigazgatója szerint az eszköz segítségével a magyar népművészet és a táncház-mozgalom eredményei nemzetközi szinten is láthatóvá és elérhetővé válnak.
Lapunk kérdésére, hogy mennyire stabil a honlapon a technika, például ha egy hangszerszólamot lelassítanak, nem torzul-e el a hang, a főigazgató elmondta, hogy nem torzul el. Pont úgy van felvéve, a mintavétel olyan mélységű és minőségű, hogy ha jobban széthúzzuk ezeket a hangfájlokat, vagy videófájlokat, akkor sem töredeznek.
Megtudtuk, hogy legalább harminc ember munkája biztosan benne van abban, hogy ez az adatbázis ilyen jól működik, de ha még a zenészeket is odaszámoljuk, akkor eléri a hatvan-hetven főt azok száma, akik részt vettek a programban.
Arra a kérdésre, hogy a főigazgató szerint kik tudják hatékonyan használni ezt a hatalmas adatbázist, így válaszolt:
„Ez egy nagy kérdés. A konferencia erről is szólt. Megmutattunk egy nagy mennyiségű anyagot, körülbelül ötszáz videó nyílt most meg, és arról szerettünk volna visszajelzéseket kapni, hogy milyen irányba fejlesszük a tartalmi részét. Maga a keretrendszer adott, és innentől mi döntjük el, hogy milyen típusú tartalmakat adunk hozzá. Például milyen hangszerek megszólaltatásával bővítsük a felvételeket. Legyen-e sokkal több kezdő anyag, vagy kifejezetten a felsőfokú népzeneoktatást segítsük.”
A főigazgatótól azt is megtudtuk, arra törekedtek, hogy a felvételekkel minden tájegység képviselve legyen.
Mivel régebben sokat hallgattuk a Napra együttest, kíváncsiak voltunk, hogy a főigazgatói teendők mellett van-e ideje zenélni Both Miklósnak.
„Mielőtt idejöttem, az utolsó tíz évben már egyre inkább a kutatás felé fordultam. A mostani munkám nem teszi lehetővé az előadóművészetet, de én ezt nem tekintem áldozatnak. Amikor elvállaltam, tudtam, mivel jár majd, ilyen értelemben öröm és szolgálat számomra. Úgy gondolom, hogy a vezetés is alkotómunka” – foglalta össze a főigazgató.
Végül szóba kerültek a Hagyományok Házába bekerült, de még fel nem dolgozott hagyatékok, amelyekkel kapcsolatban megtudtuk, hogy a mostani technikai fejlesztés felgyorsítja ezeknek az anyagoknak a szakszerű feldolgozását, megőrzését és hozzáférhetővé tételét is.
Szintén a Hagyományok Háza gondozásában kapta meg végleges formáját az ezredforduló legnagyobb szervezett népzenei gyűjtésének, az Utolsó óra programnak az internetes felülete. Kelemen László, az akkori gyűjtés megszervezője, kitalálója a programmal kapcsolatban a tudós-kutató Kallós Zoltánt idézte: „Minden gyűjtés annyit ér, ami hasznosul belőle.” Hangsúlyozta, hogy e munkában kizárólag alegújabb technika alkalmazása célszerű. Véleménye szerint az Utolsó Óra elnevezésnek van ugyan egy pesszimista felhangja, viszont a kezdeményezés jól szolgálja az eredeti célt.
Pávai István, a Katalogizálási Osztály vezetője részletesen mutatta be a program számára kialakított weboldalt, megtudtuk, hogy tizenegyezer felvétel vált elérhetővé rajta. Létrejöttét az is indokolta, hogy ma már a laptopokban, számítógépekben nincs CD-, illetve DVD lejátszó, így más formában kell közreadni a népzenei-néptáncos kincset, amelynek teljes körű gyűjtése érdekében a kevésbé ismert zenészeket is megszólították.
Mi azt kérdeztük Pávai Istvántól, hogy a Hagyományok Háza milyen módon segít eligazodni az iskolásoknak, tanáraiknak és a szülőknek ebben a hatalmas adattengerben?
Mint mondta, szervezetileg a Hagyományok Háza nem az oktatási rendszer része, viszont ide foglalkozásokra hoznak iskolás gyerekeket, és ők, ha itt megkedvelnek valamit a népi kultúrából, azt folytatni fogják.
Az oktatást – mint kifejtette – a ma bemutatott folk_me.com oldal támogatja elsősorban. Ha valaki nem ismeri a keresőprogramokat, de valamilyen népdalt, néptáncot meg szeretne találni, a folkloradatbazis.hu-n csak beírja az egyszavas keresőbe a címszót, vagy akár az előadó nevét, és így is meghallgathatja, amit szeretne.
Például beírjuk, hogy tavasz, és biztosan kijön a Tavaszi szél vizet áraszt című népdal – több változatban. Ez azért is jó, mert rögtön megmutatja, hogy a népdal változataiban él – fogalmazott Pávai István, akitől azt is megtudtuk, hogy a mostani digitális technikával már Vikár Béla, Bartók Béla és Kodály Zoltán fonográfhengereit, az utóbbiak gramofonlemezeit is hallgathatóvá tudják tisztogatni, kiszűrve a zajokat, és ez a munka napjainkban zajlik.
A délelőtti program végén Zagyva Natália, az Adatbázis Szakcsoport szakmai vezetője mutatta be a Folklóradatbázis új weblapját. A 2001-ben elkezdődött fejlesztés mára hatalmas adatbázissá bővült, és a Folk_ME-hez hasonlóan széleskörűen használható. Arra is felkérte a jelenlevőket, hogy teszteljék a folkloradatbazis.hu-t, és írják meg tapasztalataikat, illetve másokat is biztassanak erre. Mint mondta, ha regisztrálunk az oldalon, akkor ők azt is tudni fogják, ki az, aki már kipróbálta, használta a felületet.
A Hagyományok Házában rendezett konferencián harminc ország kutatói és digitális szakemberei vettek részt
Fotó: Hagyományok Háza/Hrotkó Bálint
.
