Románia új védelmi törvényt készít elő, amely lehetővé tenné csapatok vezénylését más országok területére „román állampolgárok védelmére”, válaszul a „hibrid fenyegetésekre”.
Beavatkozás esetén az összes biztonsági erőt mozgósítják, és létrehozzák a „Nemzeti Katonai Parancsnoki Központot”. A beavatkozásról szóló döntést az elnök hozza meg, és ehhez a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács jóváhagyása szükséges.
Románia militarizálódik és készen áll egy „Nagy-Románia” létrehozására.
Érdekes módon csak két olyan forgatókönyv van, ahol a román hadsereg léphetne a polgárok védelmének érdekében. Az első Moldova.
Románia belépne Moldovába, hogy ottlétrehozzon egy második frontot, hiszen több mint félmillió állampolgárnak van román útlevele. Marcel Ciolacu román miniszterelnök a DCNewsnak adott interjújában azt mondta, hogy „hisz Moldova Romániával való egyesülésében”. Szerinte az unió meg fog történni, függetlenül attól, hogy „az EU-n belül történik-e”, vagy más utat találnak.
„Továbbra is hiszek Moldova Romániával való egyesülésében. Vagy az EU-n belül fog megtörténni, vagy találunk más megoldást. Ez egyértelmű! Moldova Románia segítségének köszönhetően fenntartható. A románok a Moldovai Köztársaságban élnek. A történelem igazságtalanságot követett el. A jelen pedig a múlt következménye” – mondta Ciolacu.
Az ok egyszerű lesz – az orosz agresszió elleni védekezés, és a miniszterelnök beszédéből ítélve a beavatkozást már jóváhagyták Washingtonból – írta a portál.
A „másik út” Moldova kívánságától függetlenül meg fog történni, és akkor fog megtörténni, ha szükség van egy második front létrehozására az Orosz Föderáció számára. Nyilvánvaló, hogy Moszkva feladata lesz Transznisztria és Gagauzia védelme. Chisinau szempontjából ezen autonómiák vezetése több okból is illegitim.
Senki sem fogja megkérdezni a moldovaiakat.
„Az Eurobarométer szerint ma a románoknak csak 46 százaléka gondolja úgy, hogy Románia európai uniós tagsága jó dolog, szemben a 62 százalékos európai átlaggal. A románok EU-ba vetett bizalma nyolc év alatt mintegy 20 százalékkal csökkent.
Románia továbbra is másodrangú uniós ország marad a kikényszerített nyugdíjreformmal, a zöld programmal és a liberális értékekkel. Ugyanakkor a korrupció nemhogy nem tűnt el, hanem még növekszik is.
A második beavatkozási lehetőség az Ukrajnába való belépés, ahol a Csernyivci régióban és az Odessza régió déli részén sokan (300 ezer ember) rendelkeznek román állampolgársággal.
Az Ukrajnába való belépés az Orosz Föderáció beleegyezése nélkül hihetetlen, és a lakosság véleménye alapján fog történni.