A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a pódiumbeszélgetésen mindenekelőtt az utóbbi évek súlyos válságait taglalta, amelyek nyomán többször is a feje tetejére állt a világgazdasági status quo, miközben Magyarország képes volt maga és az érdekei megvédésére.
Felidézte a gyors oltási kampányt a koronavírus-járvány idején, a sikeres beruházásösztönző programot és azt, hogy hazánk az elképesztő nyomásgyakorlás ellenére is ki tudott maradni az ukrajnai háborúból, a kormány egyetlen olyan döntést sem hozott, amely az eszkaláció kockázatával járt volna.
„Az egyetlen erkölcsileg tartható pozíciót sikerült megőrizni, amely a béke megteremtésére irányul és amellyel emberéleteket lehet menteni és a pusztítás mértékét lehet csökkenteni” – jelentette ki.
Valamint emlékeztetett arra is, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanását követően sikerült hazahozni a magyarokat Izraelből, illetve egy kivételével a túszok is mind kijutottak a Gázai övezetből.
Hangsúlyozta: mindez kizárólag azért volt lehetséges, mert Magyarország Európában kivételes politikai stabilitással rendelkezik. „Ha nem lennénk ilyen helyzetben, akkor már mi is áldozatául estünk volna a liberális világ nyomulásának, mi se tudnánk nemzeti érdekre koncentráló politikát folytatni, hanem be kellene állnunk abba a hullámba, amibe a többieknek be kell” – vélekedett.
Ennek alátámasztására pedig arról beszélt, hogy „látja többeken a szenvedést, mert igazából maguktól mást mondanának, mint amit a jelenlegi helyzetükben kell”, több európai kollégája is kitartásra szokta kérni, de nem mer csatlakozni az álláspontjához a vitákban.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy ha 2019-ben és 2022-ben más választási eredmények születtek volna, akkor nem lett volna lehetséges Magyarország ilyen szilárd megóvása.
„A következő évek is harcos évek lesznek. Átvitt értelmében biztosan, és sajnos lehet, hogy a szó szoros értelmében is, mert harcolnunk kell majd a következő időszakban is azokkal a támadásokkal szemben, amelyek a szuverenitásunkat próbálják megkérdőjelezni, elvenni, elvinni” – figyelmeztetett.
„Látható, hogy európai és globális szinten is ez a liberális fősodor próbál mindent uralni. Ennek minden az útjában van, ami nemzeti, konzervatív, keresztény alapokon nyugszik, patrióta és szuverenista. Na, nekünk pont ilyen kormányunk van, s éppen ezért mi a következő években is folyamatosan harcot kell majd vívjunk az ország, a nemzet érdekeinek megvédése érdekében” – fűzte hozzá.
„De ezt csak akkor fogjuk tudni megtenni, hogyha a politikai stabilitás, amellyel most rendelkezünk, az fennmarad” – közölte.
Továbbá az EP-választás fontos tétjének nevezte a békét és a migrációt is, mondván, hogy békepárti és migrációellenes fordulat nem képzelhető el jobboldali fordulat nélkül. „Kulcskérdés, hogy a hozzánk hasonlóan nemzeti érdekérvényesítésre alapító, patrióta, jobboldali pártok sikeresek legyenek, és ezt a megszokottá vált szocialista, zöld, liberális, szélsőbaloldali többséget meg lehessen ingatni” – húzta alá.
Ha ez sikerül – hangsúlyozta -, akkor közelebb tud kerülni a migrációval szemben fellépő, békét akaró politikai irányvonal megerősödése európai szinten is, amiben Magyarországnak sokkal könnyebb dolga lenne, mint most, amikor mindig az árral szemben megy.
„Úgyhogy ez lesz a tét, ez lesz a jelentősége június elejének, s nyilvánvalóan emellett a helyi közösségek is megválasztják a vezetőiket” – tudatta, kitérve arra is, hogy utóbbiak nagyon erős támaszát jelentik a kormánynak.
A miniszter a visegrádi együttműködést a magyar külpolitika egyik szíve közepének nevezte, kiemelve, hogy hazánk az európai és a globális politikába és gazdaságba is mélyen beágyazott ország, és a közös fellépés sokkal hatékonyabbnak bizonyult több, a nemzet jövője szempontjából sorsdöntő kérdésben, mint külön-külön lehetett volna.
„Tehát az, hogy ma illegális migránsok tíz- vagy százezrei nem grasszálhatnak itt, Közép-Európában, az nagyrészt köszönhető a politikai kiállásnak, amelyet a négy ország hajtott végre a kötelező betelepítési kvótákkal szemben” – fogalmazott.
„És ez jó példa arra, hogy megértsük, miért ellenérdekelt a globális mainstream, miért ellenérdekeltek Európa nagy országai a visegrádi csoport működése tekintetében” – vélekedett.
„Nekik sokkal egyszerűbb, a nagyoknak, hogy eldöntik a fontos kérdésekben, merre is van az előre, azt közlik a kicsikkel, és mindenki mondja, hogy ‘Jawohl’ vagy ‘Yes, sir'” – tette hozzá.
