Magyar Tibor
2024. április 9. kedd. 12:15
A nyirokcsomók a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Számuk 5–600 körüli Feladatuk a szövet közötti folyadék vénás rendszerbe történő visszaszállítása mellett a szervezet immunrendszerének, védekezőképességének fenntartásában van: kiszűrik a nyirokban keringő kórokozókat, elhalt sejteket, idegen anyagokat, amelynek következtében előfordul időszakos duzzadásuk. Ha a szervezet kórokozóval találkozik, akkor a nyirokcsomókban gyors szaporodásnak induló limfociták felveszik a küzdelmet a fertőzéssel szemben, ezért a nyirokcsomók megnagyobbodása az immunválasz kialakulásának velejárója.
Fertőzés esetén mindig a gócponthoz legközelebb eső nyirokcsomó mérete nő meg: a fejtetőt érintő fertőzések a fej hátsó részén lévő nyirokmirigyek; a légúti fertőzés, torokfájás, mandulagyulladás a nyaki nyirokmirigyek; a karon jelentkező fertőzések a hónaljban lévő nyirokmirigyek; a lábak, nemi szervek környékének fertőzései pedig a lágyékban lévő nyirokmirigyek duzzanatát okozzák.
Fertőzés, gyulladás esetén a megnagyobbodott csomók mellett jelentkezhet hőemelkedés, láz, előfordulhat elesettség, fáradékonyság, étvágytalanság is. Súlyosabb esetekben a fertőzés továbbterjedhet a környező szövetekben, és tályog alakulhat ki.
Ha a nyirokcsomók duzzanatát daganatos elváltozás okozta, akkor a megnagyobbodás sokkal lassabban jön létre, mint fertőzések esetén, és rendszerint nem jár fájdalommal.
Ha nyirokcsomói látszólag minden ok nélkül megduzzadtak, vagy ha megnagyobbodott nyirokcsomói a fertőzés lezajlását követő hetekben sem húzódnak vissza eredeti méretükre, akkor – a fájdalomérzéstől függetlenül – forduljon háziorvosához.
A nyirokcsomók megnagyobbodásának hátterében leggyakrabban akut vagy krónikussá váló fertőzések állnak.
A duzzanat gyakoribb okai között szerepel az akut torokgyulladás, a mandulagyulladás, a gégegyulladás, az orrmelléküreg-gyulladás, valamilyen krónikus fertőzés, egyes vírusfertőzések, elhúzódó allergiás túlérzékenységi reakció vagy éppen rosszindulatú daganatok.
Daganatos elváltozás esetén a megnagyobbodás gyakran alig észrevehetően, lassan alakul ki. Az emlődaganatot például a hónaljban lévő nyirokcsomók megnagyobbodása is jelzi; a torok területén kialakult daganatot a nyaki; a tüdődaganatot a mellkasi vagy hasi nyirokmirigyek duzzanata mutatja; a nyirok- vagy vérrendszert érintő daganatok pedig a test több pontján is okozhatják a nyirokcsomók duzzanatát.
A kezelés mindig a kiváltó ok függvényében, személyre szabottan történik. Vírusfertőzés esetén a nyirokcsomó-duzzanat csak speciális esetekben igényel orvosi kezelést; bakteriális fertőzés esetén a kiváltó ok kezelése szükséges, többnyire antibiotikumok alkalmazásával. A nyirokcsomó megnagyobbodása mindkét esetben veszélytelen: a fertőzést követő egy-két hét elteltével csökken, majd pedig normálisra zsugorodik a méretük. Ha a nyirokcsomó duzzanatát igazoltan rosszindulatú megbetegedés okozta, akkor – mérlegelve a betegség stádiumát, a beteg állapotát és egyéb paramétereket – a kezelés kemoterápiával, sugárkezeléssel, műtéttel vagy ezek kombinációjával történhet.
Ha a rosszindulatú megbetegedés esetén viszonylag pontosan meghatározható, hogy a daganat melyik nyirokcsomók irányába terjedhet, és még nem alakult ki áttét, akkor szóba jöhet a daganat utáni első nyirokcsomó eltávolítása. Ezt általában az elsődleges daganat eltávolításával egyidejűleg végzik, de utólag is lehetséges.
