Tóth László Levente
2024. április 9. kedd. 14:36
Az orosz–ukrán háború egyedülálló lehetőséget biztosított Észak-Korea számára, mégpedig azért, mert Ukrajna Észak-Korea rakétáinak a kísérleti terepe lett, ráadásul olyan, amelyhez hasonló az országnak korábban nem volt. Arról már nem szólnak a hírek, hogy ez a „gengszterhadviselés” – a „benne is vagyunk és nem is” játék a fegyverekkel – az Egyesült Államoknak ugyanúgy jól jön, mint Észak-Koreának. A németekről, franciákról és a többi, a háborúban fegyverszállítóként – ebből a szempontból mindegy is, hogy milyen oldalon – résztvevő, fehérgalléros félről ne is beszéljünk. A háborúk természete már csak ilyen, hogy a profitéhes fegyvergyártók legújabb fejlesztéseit ki is próbálják – általában mások.
„Szerintem az észak-koreai hadseregnek korábban nem volt olyan harci laboratóriuma, mint amit az oroszok kínálnak nekik Ukrajnában” – mondja Charles Flynn tábornok, az amerikai csendes-óceáni hadsereg parancsnoka a Bloomberg pénzügyi hírügynökségnek. Észak-Korea állítólag tavaly ősz óta látja el Oroszországot katonai felszerelésekkel és fegyverekkel. Az észak-koreai rakéták ukrajnai bevetésének jelei ez év elején kezdtek megjelenni – írta a Helsingin Sanomat.
Azt gyanítják, hogy az ország a legújabb ballisztikus rakétát szállította Oroszországnak. A Bloomberg szerint a rakétákra lehet például nukleáris robbanófejet is rögzíteni. Ezenkívül könnyen elrejthetők és gyorsan használatba vehetők. Ezeket a rakétákat lelőni is nehéz. Azt nem tudni, hogy Oroszország pontosan mit ad Észak-Koreának az általa szállított katonai felszerelésekért cserébe, de nyilvánvalóan nem „jófejségből” adja azokat. Mindenesetre úgy tűnik, Észak-Korea profitál már abból is, hogy rakétáit egyáltalán használják hadviselésben.
Flynn a Bloombergnek úgy becsülte, hogy az ukrajnai rakéták alkalmazása értékes információkkal szolgál Észak-Koreának a műszaki szempontokról és eljárásokról, valamint magukról a rakétákról. Szerinte a Nyugat legnagyobb gondja, hogy Észak-Korea Ukrajnán keresztül olyan információkhoz jut, amelyekhez egyébként nem férne hozzá.
Észak-Korea 2006 óta az ENSZ által elrendelt fegyverembargó alatt áll. Az Oroszország és Észak-Korea közötti fegyverkereskedelem miatt azonban a tilalom jelentése többnyire szimbolikussá vált. Az államokat ugyanis valójában nem lehet kötelezni a fegyverkiviteli tilalmak betartására. Alig van konkrét eszköz a tilalmakat megszegő országok közötti fegyverkereskedelem megfékezésére.
„A fegyverembargó működéséhez a normák és szabályok közös értelmezése szükséges, és már nincs ilyen közös megegyezés az államok között” – mondta Marko Lehti, a Tamperei Egyetem Béke- és Konfliktuskutató Központjának igazgatója januárban a Helsingin Sanomatnak. Például az ENSZ Biztonsági Tanácsának eszközeit, amellyel beavatkozhat Oroszország észak-koreai fegyverimportjába, elkerülhetetlenül védi Oroszország vétójoga, amellyel a tanács tagjaként rendelkezik. Az a lehetőség, hogy a tagok éljenek vétójogukkal, lehetetlenné teszi a fegyverkiviteli tilalmak megsértésébe való beavatkozást.