„Az RMDSZ úgy szervezi az erdélyi magyarok leszavaztatását, hogy a szavazatos űrlapokat nem postán kell feladni, mint ahogy kéne, mert levélszavazás van, hanem majd vigyék be a jóemberek az RMDSZ székházba. Tekintve, hogy semmiféle felügyelet nincs, megfigyelők nincsenek, ez egy hatalmas kaliberű választási csalást tesz lehetővé.”
Ezt Szakáts István aktivista, a román Declic kampányszervezet munkatársa mondja. Szakáts közösségi médiára optimalizált videóüzenetekben kritizálja az RMDSZ politikáját és a magyarországi választások határon túli lebonyolítását. A Declic aláírásgyűjtést is szervezett a választási manipuláció ellen.
„Romániát frissen traumatizálták az elnökválasztással, amikor az oroszok betolták az orrukat” – teszi hozzá Szakáts, aki azonban a pártválasztást meghatározó őstraumát is felemlíti:
kezdjük az egésznek az elejével: Gyurcsánnyal.
Szakáts a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra utal, amely annyira megrázta a határon túli közösségeket, hogy az máig meghatározza az erdélyi magyarok politikai attitűdjeit. Ebben a témában a Fidesz a magukra hagyott határon túli kisebbség bajnokaként pozicionálta magát. A Fideszen kívül elsősorban a szélsőjobboldali pártok tudtak Erdélyben szavazókat nyerni, de más politikai ajánlatot nem is nagyon címeztek az itteni lakossághoz.
A fejlesztési pénzek klientúra kiépítésére szolgáltak
Az elmúlt négy-nyolc évben nem lehetett egy fűszálat úgy elejteni, hogy valaki a magyar kormány részéről ne vágjon szalagot. Ez egyértelműen azt a percepciót keltette, hogy ami az erdélyi magyarságunkat érinti, az valójában a Fidesz kormányoknak köszönhető – mondja Kiss Anna kolozsvári youtuber, a Miközöd podkaszt csatorna házigazdája, aki román és magyar politikáról készít videókat magyar nyelven. Kiss kritizálja, hogy a fejlesztési pénzek jó része elit intézményekre ment el és jóval kevesebbet profitált belőlük az erdélyi magyarság többségét képező kistelepülési, falusi lakosság, akiket leginkább sújt egy egyenlőtlen oktatási rendszer, akik nem férnek már hozzá a közszolgáltatásokhoz és jóval kisebb a politikai érdekérvényesítő képességük, mint a nagyvárosi értelmiségnek.
A Miközöd csatornán Orbán Erdélye címmel sorozatot is indítottak annak elemzésére, hogyan darálta be a magyarországi politika és kifejezetten a Fidesz az erdélyi magyar intézményeket.
Az óvodák, iskolák, templomok felújítása hasznos és fontos cél Pál Edit Éva, az Átlátszó Erdély újságírója szerint. A pénzek eloszlásával azonban vannak gondok. Szerinte „arra kellett volna koncentrálódjanak ezek a támogatások, amiből hiány van.”
Az Átlátszó Erdély, az Udvarhelyi Hírportál, a Transtelex és mások közelről követte ezeknek a támogatásoknak az alakulását az elmúlt években, és sajnos akadt tragikus példa is, amit bemutassanak: Székelyudvarhelyen erőltetett tempóban igyekeztek felújítani magyarországi forrásokból egy középiskolai kollégiumot, amikor pár nappal karácsony előtt az ráomlott a bent tartózkodókra, két gyerek bele is halt a sérüléseibe. A kollégium homlokzata most is áll, a téren, amelyre néz, magyar pénzből felújított intézmények sorakoznak, a tragédiáról azonban semmi nem emlékszik meg. Pál Edit Éva szerint múlt decemberben kirakott valaki egy képet a két elhunyt gyerekről, amit gyorsan eltávolítottak.
Bejárás
Kiss Tamás szociológus szerint a támogatási pénzek tekintélyes része elit intézményekre és nagyvárosi központokra ment el. Kiss Tamás kutatásában összesítette a magyar állam költéseit: 2011 és 2021 között 708,9 milliárd forint támogatás érkezett Erdélybe, ebből 422 milliárd Kolozsvárra, ahol a magyarok mindössze 3,4 százaléka él. A pénzek 40,6 százalékát vallási szervezetek kapták, ezek között is a NER legfőbb szövetségese Erdélyben a Református Egyház.
Kiss szerint ezeket átláthatatlan módon, személyes klientúra-rendszeren keresztül osztják, ahol Orbán Viktor a legfontosabb kapcsolat, de egymással versengenek más kormányzat szereplők körei, így például azok, akiknek Balog Zoltánhoz, Semjén Zsolthoz vagy Lázár Jánoshoz van bejárásuk.
https://public.tableau.com/app/profile/eem.mozgalom/viz/BGAtmogatsokRomnia/BGAtmogatsok
Ennek a klientúrának váratlan helyeken is tetten érhető a működése: március 18-án közölte az Udvarhelyi Hírportál, egy Székelyudvarhelyben működő helyi lap, hogy egy óvodaigazgató írásban kérte a szülőket, hogy szavazzanak a Fideszre.
A politikai együttműködés ennél jóval nyilvánvalóbb. A legnagyobb romániai magyar párt, az RMDSZ a 2010-es évek elején még valamelyest ellenállt ennek a szándéknak, mára azonban teljes mértékben alávetül a Fidesz akaratának. Nyíltan támogatják a választásokon a kormányzó pártot, Kelemen Hunor a legutóbbi Fidesz-kongresszuson arról is beszélt, milyen keményen sújtja az erdélyi magyarságot a román kormány adópolitikája. Azt nem tette hozzá, hogy ennek a román kormánynak az ő pártja, az RMDSZ is koalíciós tagja.
A hozzájuk kötődő Eurotrans alapítvány szervezi a választási regisztrációt és a levélszavazatok ellenőrizetlen begyűjtését is. Szerbiában is bevett szokás, hogy a levélszavazatokat pártaktivisták gyűjtik. A szavazólapok normál postával, mindenféle azonosítás nélkül érkeznek ki, leadásukkor sincs semmilyen ellenőrzés vagy felügyelet, és ebből a gyakorlatból már a korábbi választáson is visszaélések eredtek.
Párhuzamos világokban élünk
Egymillió fős, a román össznépesség 6%-át teszi ki az erdélyi magyarság a 2022-es népszámlálási adatok szerint – ez jelentős, 40%-os csökkenés a rendszerváltás éveihez képest. Ahogyan Magyarországot és az összes régiós államot, úgy Romániát is nehéz helyzetbe hozza a nagy arányú kivándorlás, amely az magyar kisebbség körében is jellemző.
Az Erdélyben maradó magyar nagyjából 60%-ának van magyar állampolgársága, akiknek kevesebb, mint a fele szerepel a választói névjegyzékben, ahogyan azt a HVG nemrég megírta. Jelentős összeget költött a magyar kormány az itteni politikai mobilizációra, de a friss regisztrációk messze elmaradnak a korábbi választások előtt látottaktól.
A többség tehát egyáltalán nem szavaz, nem is tervez szavazni.
Akik viszont szavaznak, azok elsöprő többsége az eddigi választásokon a Fideszre és a szélsőjobboldalra szavaztak. Ebben szerepe lehet annak, hogy a romániai magyar médiát a belföldihez hasonlóképpen gyarmatosította a Fidesz.
Erdély választás Itt segítünk
HVG
„Párhuzamos életeket élünk a román társadalommal, noha egy városban, egy földrajzi területen, egy országban élünk” – mondja Kiss Anna, aki magyar nyelvű videóival ebben a médiatérben akar alternatívát kínálni, a romániai politikát közelebb hozni a közönségéhez.
A verseny nem nevezhető kiegyenlítettnek: a magyar nyelvű média média többsége a Fideszhez köthető kezekben összpontosul, ezt ellenpontozza pár független lap és a román közmédia által működtetett magyar nyelvű közszolgálati adások, így például a Marosvásárhelyi Rádió, ahol a HVG szerkesztője, Parászka Boróka is dolgozik.
A NER által felvásárolt lapoknak a megítélése azonban sokkal ambivalensebb, mint ahogy első tűnhet, mondja Pál Edit Éva. „Egy csomó elszigetelt településre eljutott ezáltal a magyar betű … elsősorban helyi hírekkel foglalkoztak, kevésbé politikával és kevésbé magyarországi politikával. Ez az utóbbi időben megváltozott. Megszűntek a nyomtatott lapok, szinte kizárólag online elérhetőek ezek [a magyar nyelvű sajtótermékek]”.
2023-24 óta nem csak a médiába, más támogatási területekre is egyre kevesebb pénz jut – ahogyan a magyar kormány gazdasági mozgástere szűkül, úgy a határon túli költései is megcsappantak. Egy esetleges kormányváltás esetén ezek az összegek tovább csökkenhetnek, ami bizonyosan átrendezi majd a politikai erőviszonyokat. Kiss szerint azonban éppen a támogatás egyenlőtlen elosztása a garantálja, hogy az erdélyi magyarok többsége ne essen hirtelen kemény padlóra, ugyanis a lakosság lesöprő többsége személyesen eddig sem profitált ezekből a pénzekből.
A Magyarország felé fordulás, a NER-pénzektől való függés egyik tartós hatása lehet ugyanakkor, hogy ez meggyengítette a kisebbségben élő magyarok politikai érdekérvényesítő képességét a román politikában.
Nyitókép: Székely és magyar zászlók egy Békemeneten. Fotó: HVG / Túry Gergely
Írta a hvg.hu
