Az OSZK a kultúra és az idő archívuma, gazdag gyűjteménye alkalmassá teszi arra, hogy innovatív kiállításokkal beszélje el az ember és a kultúra viszonyából képződő tapasztalások formáit – fogalmazott a megnyitón Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, hozzátéve, hogy a kiállítás az idő három aspektusának értelmezésén túl arra keresi a választ, hogy miképp gondolkodtak őseink a történelmi és a saját időről, hogyan viszonyultak a jövőhöz, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.
„A kiállítás az időtapasztalatot értelmezi, amely a kiállított tárgyakon túl ott van a randevúról késő szerelmesnél, a nyugdíjbiztosító reklámjában, Tarr Bélánál, Proustnál, a nagymama ráncaiban, az olvasásban, a mandulafa virágzásában” – fogalmazott a főigazgató, aki köszönetet mondott többek között Túri Klaudiának, Szovák Mártonnak és Varga Bernadettnek, a kiállítás kurátorainak, valamint a Budapest Bábszínháznak, az Iparművészeti Múzeumnak, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárnak, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának, hogy hozzájárultak a kiállítás megvalósulásához.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket.
Vincze Máté arról beszélt, hogy az idő korlátainak legyőzésére a könyvtárak, a múzeumok, a közgyűjtemények a legalkalmasabbak, mert összesítik elődeink bölcsességeit és a jövőre vonatkozó jóslatokat is. Az időt nem tudnánk uralni, ha nem lenne velünk az a tudás, az a meggyőződés, az a tapasztalat, amit a könyvtárak őriznek – tette hozzá Vincze Máté.
A kiállítást Lackner Pál, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg, aki köszöntőjében egyebek mellett megosztotta gondolatait az időértelmezés történetéről, annak országonként, vallásonként eltérő jellegéről, valamint beszélt az egyházi és világi idő ritmusáról, az idő szemléltetéséről is.
Az OSZK tárlatán a kalendáriumok, krónikák, képeslapok és fényképek mellett gyermekek számára is kipróbálható, kézzel fogható és digitális különlegességek várják a látogatókat, akik egyéb érdekességek mellett a Pannonhalmi Hóráskönyvvel és Liszt Ferenc zsebnaptárával is megismerkedhetnek.
A kiállítás az idő három aspektusát ragadja meg. Az első, lineáris térben kronologikusan felépülő művek láthatók: krónikák, régi kalendáriumok, híres emberek határidőnaplói. A ciklikus időt bemutató második térben jelenik meg az év és a nap köre. Ezen a helyszínen láthatók az egyházi évhez kapcsolódó szerkönyvek, valamint itt jeles napjaink egymásra épülését is bemutatják. A harmadik terem a múló pillanatba helyezi a látogatót, ahol különleges tárgyak és idézetek segítenek megérteni minden pillanat fontosságát.
A kiállításon a bábfigurától az éggömbig és jóskönyvtől Liszt Ferenc zsebnaptáráig változatos dokumentumokkal és tárgyakkal találkozhat a nagyközönség. Ezeken kívül térképek, fotók, órák, plakátok, mozgóképes és hangzóanyagok is színesítik az anyagot.
Külön erre az alkalomra érkezett Budapestre az 1500 körül készült Pannonhalmi Hóráskönyv, amely a tárlat egyik kiemelt látványossága. Az érdeklődők egy 16. századi csillagászati eszköz segítségével bepillantást nyerhetnek az európai asztronómia műhelytitkaiba is.
A tárlat egyik legkülönlegesebb tárgya Magyarország legrégebbi glóbuszpárjának egyike, amely a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtárból érkezett a kiállításra.
A látogatók digitális formában megforgathatják az éggömböt, hasonmás imakönyveket lapozgathatnak, valamint távcső nélkül is szemügyre vehetik a zodiákus tizenkét állatövi jegyét.
Mivel az antikvitásban két alakkal, Khronosszal és Kairosszal ábrázolták az időt, a kiállítótérben ez a két alak kíséri a látogatót. Khronosz a végtelenül hömpölygő idő megtestesítője, a fiatal Kairosz viszont az értékes pillanatnyi időt fejezi ki.
Az idő arcai című tárlat július 11-ig tekinthető meg az OSZK-ban.
