A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint félrevezető lenne azt állítani, hogy a magántőkealapokba juttatott mintegy 2600 milliárd forint teljes egésze eltűnt vagy ellopták. Mint fogalmazott, ez az összeg az állami tőkejuttatások nagyságát jelzi, és csak egy részéről feltételezhető, hogy magánzsebekbe vándorolt.
Martin József Péter szerint a legfontosabb kérdés most az, hogyan lehet feltárni a pénz útját, és később milyen eszközökkel lehet visszaszerezni a közpénzjellegét elvesztett vagyonelemeket.
A korrupcióellenes civil szervezet vezetője szerint a Tisza-kormány által benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag egyik kulcseleme a magántőkealapok átláthatóbbá tétele. Emlékeztetett arra, hogy ezeknek a konstrukcióknak éppen az egyik legfontosabb jellemzője az volt, hogy a valódi tulajdonosok rejtve maradhattak a nyilvánosság előtt.
Martin József Péter szerint a tervezett szabályozás alapján a 25 százaléknál nagyobb tulajdoni hányaddal vagy befolyással rendelkező szereplők tényleges tulajdonosnak minősülnek majd, ami jelentősen növelheti az átláthatóságot. Emellett 2020 februárjáig visszamenőleg is megismerhetővé válhatnak a tulajdonosi struktúrák, vagyis nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi tulajdonosi viszonyok is feltárhatók lesznek.
A Transparency International vezetője szerint különösen fontos, hogy a média és a civil szervezetek képviselői is hozzáférhessenek a tényleges tulajdonosi adatokhoz, még ha ez bizonyos esetekben továbbra is miniszteri jóváhagyáshoz kötött marad.
Arra a kérdésre, hogy az átláthatóság megteremtése után miként lehet visszaszerezni az esetlegesen magánkézbe került közpénzeket, Martin József Péter azt mondta: a mostani törvénycsomag erre még csak korlátozott válaszokat ad, de már tartalmaz olyan elemeket, amelyek erősíthetik az állam pozícióit.
Kiemelte, hogy a befektetői jóváhagyási küszöb 75 százalékról 60 százalékra csökken. Ez lehetővé teheti, hogy az állami szereplők – elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank – erőteljesebben érvényesítsék tulajdonosi jogaikat azokban az alapokban, amelyekbe jelentős közpénz került.
A Transparency International számításai szerint az MFB mintegy 800 milliárd forintot helyezett ki magántőkealapokba. „Eddig arról volt szó, hogy hiába van a Magyar Fejlesztési Banknak részesedése ezekben az alapokban, igazából nem tudott semmit sem tenni az alapkezelővel, aki kezelte ezeket az alapokat. Az alapokat vagy azok egy részét kormányhoz közeli szereplők kezelték, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. Martin József Péter szerint az új szabályozás révén az állam akár lecserélheti azokat az alapkezelőket is, amelyek eddig a konstrukciókat irányították. ennek előszelének lehet tekinteni, hogy a gazdasági miniszter menesztette az MFB vezetőjét Kovács Zsoltot, aki mindössze háromnegyed évet töltött el az MFB élén. 2025. szeptember 30-án váltotta a közös megegyezéssel távozó Katona Bencét, előtte pedig a Tiborcz Istvánhoz köthető Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója volt.
Martin József Péter szerint a vagyonvisszaszerzés nem kizárólag büntetőjogi eszközökkel történhet. Úgy véli, az államnak olyan jogi és intézményi konstrukciókat kell kialakítania, amelyek mellett azoknak, akik jogtalanul jutottak közpénzekhez, gyakorlatilag ne maradjon más lehetőségük, mint a vagyon visszaadása. Hangsúlyozta: a cél nem feltétlenül a büntetőeljárások számának növelése, hanem az, hogy polgári jogi eszközökkel is érvényesíthető legyen az állam igénye az eltűnt közvagyonra. Hozzátette, hogy mivel rendkívül összetett és „furfangos” pénzügyi konstrukciók jöttek létre az elmúlt években, a vagyonvisszaszerzés szabályainak is hasonlóan furfangosnak kell lenniük. Martin József Péter szerint az esetleges jövőbeli büntetőeljárások elsődlegesen az állami vállalatok döntéshozóit érinthetik, de az alapkezelők és a végső tulajdonosok szerepét is vizsgálhatják.
Hozzátette, a vagyonvisszaszerzés csak akkor lehet sikeres, ha előbb pontosan feltérképezik a pénz útját. Szerinte a legnagyobb probléma éppen az volt, hogy az adófizetők hosszú éveken keresztül nem tudhatták, mi történt az állami források jelentős részével.
„Ha nem történik kormányváltás, akkor gyakorlatilag soha nem tudjuk meg, mi lett ezzel az irdatlan mennyiségű adóforinttal” – fogalmazott.
Reggeli gyors/interjú Martin József Péterrel
2026.06.12., péntek 8.35
riporter: Pálinkás Szüts Róbert
Írta a klubradio.hu
