Nagy Áron
2024. április 16. kedd. 19:25
Frissítve: 2024. április 16. 19:32
– Parlamenti választást tartanak szerdán Horvátországban, de az előzetes felmérések szerint sem a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud önállóan kormányt alakítani. Koalíciós kormányzásra talán a HDZ-nek van nagyobb esélye. Vagy meglepetés lesz?
– Egyelőre meglehetősen rosszak a HDZ koalícióalkotási kilátásai. Amennyiben az előrejelzések szerinti 60 mandátumot szerez a Száborban, úgy nem lesz elég a kisebbségi képviselők és a diaszpóra szavazóinak támogatása. Megjegyzem, 2020-ban is számos közvélemény-kutatás jósolta a HDZ gyengülését, aztán mégis 66 mandátumot szereztek, szóval nem érdemes ezt a lehetőséget sem teljesen kizárni. A szociáldemokraták helyzete sem sokkal könnyebb: előreláthatólag nem lesz elegendő mandátuma még a Mozemo! nevű párttal közösen sem a kormányalakításhoz, így valamilyen formában össze kéne fognia valamelyik jobboldali ellenzéki párttal, a Híddal vagy a Haza Mozgalommal. Ez viszont sok szempontból is problémás lenne a számára.
– A horvát–magyar kapcsolatok az utóbbi években meglehetősen ellentmondásosak voltak, pedig jobboldali kormány van, és a HDZ-t támogatják a nemzetiségek is. A baloldali Zoran Milanović pedig nem egyszer kifejezetten hajmeresztő dolgokat mondott hazánkról, ugyanakkor az EU-val és Ukrajna támogatásával szemben elég kritikusnak tűnt. Kivel járnánk jobban úgy a régiós, mint az uniós politika tekintetében?
– Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mivel meglehetősen kiszámíthatatlan egy kormányváltás esetén a leendő kormány, illetve a miniszterelnök politikája. Noha Zoran Milanović álláspontja államfőként sok tekintetben egyezik a magyar kormányéval, ez nem garancia arra, hogy ugyanazt tudná képviselni kormányfőként, különösen egy összetett koalíciós kormány élén. Egyes kérdésekben, például Ukrajna kapcsán némileg közeledhetnének az álláspontok, de egy 180 fokos fordulat komoly kockázatokkal járna Zágráb számára (a nyugati támogatás elvesztése regionális törekvésekhez, a haderő fejlesztéséhez stb.). Milanović gyakran a jobboldalt is zavarba ejtő nacionalista retorikája pedig Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával okozhatna feszültséget.
Amennyiben a HDZ marad hatalmon, bizonyos érdemi kérdésekben, mint a már említett Ukrajna kapcsán valószínűleg megmarad a szakadék a felek között. Mivel Plenković számára kiemelten fontos a nyugati partnerek támogatásának megőrzése, ezért inkább csak az álláspontjának a finomhangolása várható, elsősorban talán a migráció kezelése vagy az ukrajnai gabonaimport kérdésében.
– Magyarország célja az EU balkáni bővítésének felgyorsítása, és kifejezetten aktívak vagyunk a térségben. Horvátország ebben mennyire partner vagy éppen akadály? Milyenek a kapcsolatai a volt jugoszláv államokkal?
– Magyarországhoz hasonlóan Horvátország is támogatja a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának előmozdítását, ugyanakkor különösen Szerbia és Bosznia-Hercegovina kapcsán vannak kérdések – ilyen az ezekben az országokban élő horvátok jogainak biztosítása –, amelyekben Zágráb érvényesíteni akarja az érdekeit, és ez adott esetben vezethet oda, hogy időszakosan blokkolja a tárgyalásokat. Erre már többször is volt példa.
Ami Bosznia-Hercegovinát illeti, a horvát kormányfő az elmúlt időszakban erőteljesen hangsúlyozta, hogy most mindenképp lépnie kell az országnak, mert nem lehet kiszámítani, meddig tart ki a nyugat-balkáni országok integrációját támogató mostani politikai környezet.
A Szerbiával való viszony jelentős mértékben ki van téve a belpolitikai folyamatoknak – mindkét országban. Szintén befolyással van a két ország viszonyára a tágabb nemzetközi környezet alakulása, például az amerikai törekvések a térségbeli orosz befolyás csökkentésére, ami fel is erősítheti, de gyengítheti is akár a két ország közötti feszültségeket vagy éppen az együttműködést.