MH/ MTI
2024. április 17. szerda. 16:01
A békefenntartók a 2020. november 10-i orosz–azeri–örmény háromoldalú nyilatkozatnak megfelelően tartózkodtak Hegyi-Karabahban. A kontingenst a karabahi „harci érintkezési vonal” és a lacini folyosó mentén telepítették, amely a régiót Örményországgal kötötte össze.
A kontingens a megállapodás értelmében 1960 kézifegyverrel ellátott katonából állt, felszerelését pedig 90 páncélozott személyszállító jármű, 380 egységnyi gépjármű és speciális eszköz alkotta. A békefenntartóknak öt évig – 2025-ig – kellett volna a térségben maradniuk.
Elsőként az azerbajdzsáni média számolt be róla szerdán, hogy a békefenntartók megkezdték a telepítési pontok elhagyását.
Azerbajdzsán 2023 szeptemberében katonai műveletet hajtott végre Hegyi-Karabahban, majd Baku bejelentette a régiónak az országba való integrálását. Több mint százezer örmény nemzetiségű lakos hagyta el az egykori köztársaság területét.
Ezt követően felmerült az orosz békefenntartó kontingens sorsának kérdése. 2023 őszén az orosz békefenntartók megkezdték az ideiglenes megfigyelőállások lebontását az egykori „érintkezési vonal” mentén.
Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes 2023 októberében az RBK orosz gazdasági lapnak azt mondta, hogy az orosz békefenntartókra Hegyi-Karabahban igény van, és jelenlétükre a jövőben is szükség lesz.
„Azt a kérdést, hogy milyenek lehetnek a kontingens további ott-tartózkodásának módozatai, Moszkva és Baku a bevett csatornákon keresztül fogja megvitatni és eldönteni” – mondta. Hasonlóan nyilatkozott akkor Peszkov szóvivő is.
Az orosz békefenntartó kontingens veszteségeket is elszenvedett a Hegyi-Karabahban. 2023. szeptember 20-án, egy nappal a harci cselekmények kezdete után az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy orosz békefenntartók haltak meg, miután az autójukra rálőttek. Ilham Aliyev azeri elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélésén sajnálatát fejezte ki az incidens miatt, és bocsánatot kért. Decemberben egy másik békefenntartó vesztette életét, két másik pedig megsérült, amikor egy orosz BTR–82-es páncélozott szállítójármű lesodródott egy hegyi útról.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatt háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és a viszály azóta is gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban katonai úton eldöntötte a kérdést, Nikol Pasinján örmény elnök pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében.
