A gyógygombák évezredek óta meghatározó szerepet játszanak az ázsiai kultúrában és a népi gyógyászatban is, a modern tudomány azonban csak az elmúlt évtizedekben kezdett nagyobb figyelmet fordítani rájuk. Az első jelentős áttörést a Penicillium nevű penészgombából származó penicillin felfedezése jelentette, ami Alexander Fleming skót mikrobiológus nevéhez fűződik. A tudós Nobel-díjat kapott, egyben az első antibiotikum feltalálásával új korszakot nyitott a gyógyászatban.
A jelenkori kísérletek a gyógygombák sokfajta előnyét vizsgálják, például az immunrendszerre gyakorolt pozitív hatásukat és a potenciális rákellenes tulajdonságaikat.A legszélesebb körben kutatott gyógygombák ma már több bejegyzett gyógyszer és terápiás készítmény alapanyagát képezik. Japánban például a lepketapló gombából származó PSK nevezetű vegyületet hivatalosan is alkalmazzák a rákkezelés kiegészítő terápiájaként, a pecsétviaszgombából készült termékeket pedig Kínában és Japánban is használják rákbetegek immunrendszerének erősítésére a kemoterápia és a sugárkezelés során.
A gyógygombák számos biológiailag aktív vegyületet tartalmaznak, többek között béta-glükánokat, terperéneket, szterolokat, polifenolokat és különböző peptideket. Ezek a hatóanyagok segíthetnek az immunrendszer erősítésében, a gyulladások csökkentésében, a vérnyomás, a koleszterin- és vércukorszint normalizálásában, valamint a vesék és a máj védelmében. Egyes típusok hatékonyak lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek, az allergia, az asztma és a krónikus fáradtság szindróma kezelésében is.
Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum): egyedi biokémiai összetételének köszönhetően számos pozitív élettani hatása van. Eredményes lehet a rák, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, az allergiás reakciók, az autoimmun betegségek, a stressz és az álmatlanság kezelésében.
Süngomba (Hericium erinaceus): rengeteg tanulmány készült a süngomba két specifikus hatóanyagának, a hericenon és az erinacin agyi funkciók javítására gyakorolt hatásáról (például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és más neurológia problémák esetében). Mindkét hatóanyag az idegi növekedési faktor szintézisét elősegítő aktivitást mutatott, melynek szerepe az idegrendszer, valamint az idegsejtek szabályozása és fenntartása.
Chaga gomba (Inonotus obliquus): Oroszországban, Japánban és Skandináviában használják gyógyászati célokra. A gombában található értékes vegyületek erős gyulladáscsökkentő, immunmoduláló és antioxidáns tulajdonságúak.
Bokrosgomba (Grifola frondosa): a maitake gomba, más néven bokrosgomba Japánban, Kínában és Koreában őshonos, de mára világszerte elterjedt. Kiváló íze miatt gyakran használják főzési alapanyagként. Fogyasztása rendkívül egészséges: koleszterinszint-csökkentő, vérnyomás-szabályozó hatása mellett segíthet az érelmeszesedés elleni küzdelemben.
