Hikmet Hajijev azeri elnöki tanácsadó, az elnöki adminisztráció külpolitikai osztályának vezetője elmondta, hogy a két ország legfelsőbb vezetése által közösen hozott döntés alapján szerdán megkezdődött az orosz békefenntartók idő előtti kivonása Azerbajdzsánból.
Az előzményekhez tartozik, hogy Örményország, Azerbajdzsán és Oroszország vezetői által 2020. november 9-én aláírt nyilatkozat szerint orosz békefenntartó kontingenst vezényeltek Hegyi-Karabahba. A misszióban 1 960 könnyűfegyverekkel felfegyverzett katona, valamint 90 páncélozott személyszállító és 380 motoros és speciális jármű vesz részt. Az orosz békefenntartó misszió ötéves mandátumon alapult, amely automatikusan meghosszabbítható volt további öt évvel, amennyiben hat hónappal a mandátum lejárta előtt egyik fél sem jelentette be a rendelkezés felmondását.
2023 szeptember 19-én Hegyi-Karabahban ismét fellángolt a feszültség. Baku katonai művelet megkezdését jelentette be és követelte az örmény erők kivonását. Jereván viszont azt mondta, hogy nincsenek örmény erők Karabahban, és “nagyszabású agressziónak” nevezte a történteket.
Oroszország felszólította a feleket, hogy vessenek véget a vérontásnak, és térjenek vissza a kérdés diplomáciai rendezésére irányuló erőfeszítésekhez. Szeptember 20-án az azerbajdzsáni védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz békefenntartó misszió közvetítésével megállapodás született a karabahi terrorellenes intézkedések felfüggesztéséről.
Samvel Shahramanyan, a Hegyi-Karabahi Köztársaság elnöke szeptember 28-án rendeletet írt alá az el nem ismert állam 2024. január 1-jével történő feloszlatásáról.
