Kialakulásában igazoltan nagy szerepe van bizonyos nagy kockázatú Humán papillomavírus (HPV) törzseknek.
A méhnyakrák tünetei
A méhnyakrák korai stádiumban – a legtöbb daganathoz hasonlóan – teljesen tünetmentes lehet.
Amennyiben az alábbi tüneteket észleli, és ezek nem magyarázhatók más állapottal, betegséggel, illetve a panaszok a rutinkezelés hatására sem múlnak, felmerülhet a méhnyakrák gyanúja:
· menstruációtól függetlenül jelentkező vagy közösülés utáni hüvelyi vérzés;
· „húslészerű”, bő, kellemetlen szagú hüvelyi folyás;
· alhasi fájdalom, amely jelentkezhet szexuális együttlét közben vagy attól függetlenül;
· vizelet- és székletürítési panaszok;
· indokolatlan fogyás az életmód és a táplálkozás változása nélkül.
Mikor forduljon orvoshoz?
A méhnyakrák korai stádiumban a legtöbb esetben teljesen tünetmentes, azonban ha különösebb ok nélkül jelentkező, elhúzódó, abnormális vérzést tapasztal, mindenképpen forduljon nőgyógyászhoz!
Emellett tünetmentesen is ajánlott legalább évente rutin nőgyógyászati vizsgálaton részt venni.
A területileg illetékes nőgyógyászati rendelő beutaló nélkül felkereshető.
A méhnyakrák kialakulásának okai
A méhnyakrák az esetek döntő többségében összefüggésbe hozható a HPV okozta fertőzéssel. Amennyiben nőgyógyászati vizsgálat során HPV-pozitív leletet kap kézhez, nem szabad megijedni, wz nem feltétlenül jelent méhnyakrák-megbetegedést.
A legtöbb HPV-törzs ártalmatlan, azonban néhány vírustörzs okozta elhúzódó vagy ismétlődő fertőzés a méhnyak sejtjeinek megváltozott működéséhez, kóros sejtburjánzáshoz, végül méhnyakrákhoz vezethet, így pozitivitás esetén nagyon fontos a törzs meghatározása (tipizálás) és a rendszeres méhnyakszűrésen való részvétel.
A méhnyakrák diagnosztizálása
A méhnyak nyálkahártyája a rák kialakulását megelőzően jól azonosítható rákmegelőző állapoton megy keresztül, ezért a szűrővizsgálatok nagy jelentőséggel bírnak a méhnyakrák felismerésében és korai diagnosztizálásában.
Citológiai mintavétel (Pap-teszt)
Méhnyakkenetvétel során a méhnyak nyálkahártyájáról sejteket távolítanak el egy speciális, kefeszerű eszközzel. A folyamat fájdalommentes.
A levett sejteket citológus vizsgálja meg mikroszkóppal – ennek során jól felismerhetők a HPV-fertőzés jeleit mutató sejtek, a rákmegelőző állapotot mutató súlyosabb hámelváltozások, illetve a kifejlődött méhnyakrákra jellemző abnormalitások. Magyarországon, sok más országhoz hasonlóan, az ún. Bethesda-rendszert használják a citológiai lelet osztályozásában, amely „közös nyelv” a citopatológus és a nőgyógyász között.
A pozitív citológiai lelet még nem egyenlő a méhnyakrák diagnózisával! Ebben az esetben további vizsgálatokra van szükség: a fennálló fertőzés kezelése, ismételt citológia, kolposzkópia (optikai vizsgálat), HPV-vizsgálat és tipizálás, esetleges szövettani mintavétel.
HPV DNS-teszt, HPV-tipizálás
A méhnyálkahártyáról vett sejtekből molekuláris biológiai módszerrel (PCR) mutatható ki a HPV, illetve jelenléte esetén meghatározható a pontos törzs.
Szűrővizsgálatként önmagában a vírus gyakorisága (és az esetek nagy részében relatív ártalmatlansága) miatt nem célszerű alkalmazni a szexuálisan aktív, fiatal korosztály esetében, de pozitív citológiai lelet esetén érdemes meghatározni a HPV-státuszt.
Kóros citológiai lelet esetén a társadalombiztosítás fedezi a HPV-vizsgálat költségeit, egyéb esetben nem.
Szövettani mintavétel
Méhnyakrák gyanúja esetén igazolni kell a rosszindulatú elváltozás valódi jelenlétét, a szövettani típust és a betegség kiterjedtségét. A mintavétel történhet a méhszáj külső felületéről (punch biopszia), a méhnyakcsatornából nyert szövetkaparék formájában (endocervikális küret), illetve bizonyos esetekben a méhszájból történő, kúp alakú kimetszés formájában (konizáció) – ez utóbbi akár terápiás beavatkozás is lehet, ha lokális a tumor, és nem mutat terjedést a környező szövetekre.
Stádiummeghatározás
Amennyiben a szövettani mintavétel igazolja a méhnyakrákot, a további teendők és kezelési lehetőségek miatt nagyon fontos további lépés a betegség kiterjedtségének meghatározása.
A stádiummeghatározás során alapos nőgyógyászati vizsgálattal a lokális kiterjedtséget, a különböző képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI, PET-CT) segítségével az esetleges távoli áttétek jelenlétét igazolják vagy zárják ki.
A méhnyakrák kezelése
Amennyiben a méhnyakrákot korai stádiumban diagnosztizálták, műtéti úton akár teljes gyógyulás is elérhető.
Műtét
A kis méretű, jól lokalizált daganatok a méhszáj kimetszésével (konizáció) gyógyíthatók. Egyes esetekben radikális, akár teljes méhet eltávolító műtétre is szükség lehet, ez függ a betegség kiterjedtségétől és a későbbi gyermekvállalás szándékától.
Sugárkezelés
A sugárkezelés önálló kezelésként és kiegészítő terápiaként is alkalmazható, műtéttel vagy kemoterápiával kombinálva.
Kemoterápia
Előrehaladott méhnyakrák esetén a kemoterápiát önmagában, sugárkezeléssel vagy célzott terápiával kombinálva alkalmazzák.
A célzott terápiák a daganat egyéni sajátosságait támadó gyógyszerek, melyek a személyre szabott gyógyszeres terápia lehetőségét nyitották meg. Általában konvencionális kemoterápiás kezelésekkel együttesen alkalmazzák.
Immunterápia
A szervezet saját immunrendszerét támogatja a betegség legyőzésében. Az immunterápiák a konvencionális kemoterápiás és egyéb célzott terápiák sikertelensége esetén alkalmazhatók. Fontos hangsúlyozni, hogy az immunterápia nem egyenlő a köznapi értelemben vett immunerősítéssel!
A méhnyakrák megelőzése
A méhnyakrák megelőzésében nagyon fontos szerepe van a HPV elleni védőoltásnak, illetve a méhnyakszűrésnek. Fontos, hogy rendszeresen részt vegyen méhnyakszűrésen, mivel az idejében felismert, méhnyakrákot megelőző állapotok visszafordíthatók, a méhnyakrák pedig korai stádiumban nagy eséllyel műtéti úton gyógyítható!
Az időben felállított diagnózis életet ment!
Az idejében diagnosztizált rákmegelőző állapot 100%-ban, a korai stádiumban diagnosztizált méhnyakrák műtéti úton nagy eséllyel teljes gyógyulást hozhat!
A védőoltást legoptimálisabb esetben a szexuális élet megkezdése előtt szükséges beadatni, erre lehetőség van kampányoltás keretében a 12 éves leányok és fiúk (7. osztályosok) számára. Az oltás azonban – életkortól függetlenül – férfiaknak és nőknek is erősen ajánlott! A már kialakult fertőzést ugyan nem gyógyítja a védőoltás, de számos más törzs ellen védelmet nyújt.
A méhnyakszűrés elkezdését 21 éves kortól ajánlják. Ezután háromévente javasolt az elvégzése, azonban a legtöbb nőgyógyász évenkénti citológiai szűrést tanácsol pácienseinek (az évente végzett szűrővizsgálat növeli az esetleges álnegatív esetek felderítésének esélyét).
A méhnyakrák kialakulásában szerepet játszó HPV-fertőzés esélye – az oltáson kívül – felelősségteljes szexuális élettel, óvszerhasználattal és a partnerek számának limitálásával jelentősen csökkenthető. Emellett a dohányzás elhagyása is nagymértékben csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát!
