Bruttó nemzeti boldogság

Az ügynökök minden házban, minden távoli faluba eljutnak, és négy órán át kérdezik ki a családfőt/családtagokat a boldogságról. A holisztikus teszt kilenc kérdéscsoportot tartalmaz. Szerepelnek benne a materiális szempontok, vagyis kinek mennyi állata, vagyona, ingatlana, autója, traktora, miegyebe van, hogy érzi magát fizikailag, lelkileg, társas kapcsolatok szempontjából. Zavarja-e valami környezetében, például, ha nincs út, villany, víz. Miben hisz. És így tovább.

A film nem bontja ki teljesen, hogyan épül fel a teszt, inkább arra fókuszál, hogy egy, pontosabban két boldogságügynököt elkísér különféle helyszínekre, a legkülönbözőbb családokhoz és magányos emberekhez, és megmutatja, hogyan élnek, mit éreznek, mire vágynak.

Amber, a boldogság ügynöke arról álmodozik,hogy feleségül veheti a lányt, aki tetszik neki

Amber, a boldogság ügynöke arról álmodozik,hogy feleségül veheti a lányt, aki tetszik neki

Fotó: Mozinet

Az egyik boldogságügynök, Amber Gurung áll a film fókuszában. Bár társával ketten járják be a falvakat, de Amber sorsa kerül be a történetbe. Ő már túl van a negyvenen, idős nagymamáját ápolja, közben pedig végzi a teszteléseket.

Nagy szeretettel, nyitottsággal és empátiával fordul a családok és magányos emberek felé, akikkel találkozik, ők pedig megnyílnak neki, és sokszor olyasmiket is elmondanak, amiket talán most mondtak ki először az életükben.

De nem csak a sok tesztalanynak, hanem Ambernek is van valami vágya. Szerelmet,házasságot, családot szeretne, és már benne is van a korban, nincs mire várnia a családalapítással. Tetszik neki egy lány az online térben. Találkoznak, de a film végéig nem derül ki, hogyan alakul a sorsuk, az asztrológus, akihez Amber fordul, mindenesetre azt jósolja, a férfi két éven belül meg fog házasodni,és azontúl jó dolga lesz. A nézőtéren átfut a derültség, de hogy az állami asztrológuson vagy a jóslaton nevetnek, ki tudja?

Amber rengeteg mindenről kifaggatja az embereket. Arról, hogy akkor tetszett-e jobban a falu, amikor alig voltak benne házak, vagy most, amikor sok a ház? Hogy boldog-e az a férfi, aki három, szegény sorsú nőt vett feleségül? Miről álmodik a lány, akinek az apja elhagyta az anyját, az anya pedig zugívó lett? Boldogabb-e az az asszony, akinek megellett a tehene?

A tesztek célja, hogy kiderítsék, mennyire boldogok az emberek, mi teszi őket boldoggá vagy boldogtalanná. Az eredményeket pedig figyelembe veszik az állami döntésekben, fejlesztésekben.

Egy idős pásztort tesztelnek a boldogságügynökök

Egy idős pásztort tesztelnek a boldogságügynökök

Fotó: Mozinet

Az emberek nagy része bízik a királyban, és nagyon őszintén válaszolnak a kérdésekre, olyasmiket is elmondanak, amiket korábban nem tudtak megfogalmazni, vagy nem volt kinek elmondaniuk.

A tesztek végső eredményeit, vagyis a boldogságindexet megismerhetjük, de a részleteket csak vázlatosan. Ezekből a részletekből például az derül ki, hogy akinek állata van, és nem a hangulatain rágódik folyton, hanem gondoskodik valakiről, vagy valamilyen állatról, az boldogabb, mint akinek nincs állata, sem mezőgazdasági gépe. Az alkotók felteszik a kérdést a maguk módján, hogy egyáltalán számokkal le lehet-e mérni a boldogságot?

Ugyanakkor a film alkotói nem fordítottak elég gondot arra, hogy a tesztet jobban megismerhessük, ezáltal az összes interjú, amelynek szerkesztett változata a filmben elhangzik, egy kicsit lóg a levegőben. Gondolkozunk, hogy miért pont azt a pár kérdésre adott választ mutatja meg a kamera, és miért nem másokat? Mi az alkotók célja ezzel? Mi alapján választották ki, mi az, amiről mi is értesülhetünk? Miért ezek a legfontosabbak?

Ugyanígy billeg az a téma, amit Amber vet fel a filmben. Elmeséli, hogy az apja kiskorában meghalt, tőle és anyjától elvették az állampolgárságot. Hiába kérvényezi levélben, hogy visszaadják neki, nem kap rá választ. Kiderül, hogy nagyon sok ember él azon a vidéken állampolgárság nélkül. Mert ők is hiába kérvényezik. Pedig Ambernek nagyon kellene a házassághoz, mert olyan férfihez senki nem akarja adni a lányát, akinek nincs állampolgársága.

A film azt sugallja, hogy ha a király boldogabb alattvalókat akar, akkor az alkotók szerint adjon állampolgárságot mindenkinek, aki kéri, és akinek nagyon fontos. És mennyire fura, hogy boldogság-ügynököket küldözget, pedig olyan nyilvánvaló, hogy Amber is mitől lenne boldogabb, ahogy sokan mások is.

Az a gond, hogy a filmből nem derül ki, akik azok az emberek, akik nem juthatnak állampolgársághoz, mi a közös jellemzőjük, mi ennek a valódi oka, illetve mi ebben a király szerepe. Így az egész film kissé borulós.

Tudjuk, hogy nehéz körülmények közt készült ez az alkotás, nem volt egyszerű Zurbó Dorottyának beutazni az országba, nem volt egyszerű a kis filmes csapatnak a boldogságügynökökkel járni a vidéket, sem megvágni a hatalmas anyagot, de a hiányosságok megkerülhetetlenek.

A film végére is kerül alkotói fricska, amivel megint nem tudunk mit kezdeni, hiszen a tesztet csak nagyon vázlatosan ismerjük.

De végig a filmben látunk egy tájat, amely néha lélegzetelállítóan szép, vagy éppen úgy szép, ahogy szép a rét nyáron, szép az érintetlen természet, a harsány zöld fű. Benne házakat, családokat és magányosan élő embereket, sorsokat.

Objektum doboz

Ez a film páratlan tabló egy olyan világról, amilyen a miénk már nem lehet, már Erdély, meg a Székelyföld sem olyan, és ki tudja, Bhután is meddig lesz ilyen. Ezért nagyon fontos, hogy elkészült.

A problémák, amelyekről a tesztet kitöltők beszélnek, gyakran nagyon hasonlóak, mint amik a mi környezetünkben vagy bárhol máshol vannak, így talán a saját életünkön is elgondolkodunk a bhutániakat hallgatva.

Zurbó Dorottya együtt forgatta s rendezte a filmet Arun Bhattaray bhutáni rendezővel,aki korábban a bhutáni televíziónál dolgozott.

A páros egy nemzetközi dokumentumfilmes workshopon találkozott, és már nem is először forgatnak együtt. A monostor gyermekei című filmjüket 2017-ben mutatták be. A forgatás közben ismerték meg Amber Gurungot, aki egyszerre csak besétált a házba, ahol éppen dolgoztak,hogy kitöltse a családfővel a boldogságtesztet.

A boldogság ügynöke című filmet meghívták az idei Sundance Filmfesztivál versenyprogramjába, illetve négy másik amerikai helyszínre, illetve számos európai fesztiválra.

A boldogság ügynöke

Bhutáni-magyar dokumentumfilm (2024)

Rendezte: Zurbó Dorottya és Arun Bhattaray

7/10

Elolvasom a cikket