2024. április 24. szerda. 15:30
J. Károly nem érezte magát fontos embernek. Nem akarta azok számát gyarapítani, akik annak hiszik magukat. Ez volt az egyik oka annak, hogy nem gondolkodott például a pártalapításon. A másik ok az volt, hogy nem akadt külföldi szponzora, és hamar rájött, hogy ha kívülről nézné a saját párttevékenységét, rögtön be kellene szüntetnie magát. J. Károly ugyanis önmaga, a büfés Eszter, Karcsi, a teknős és a szponzor érdekein kívül a többit nem tudná képviselni. S mire észrevenné, utóbbi az előző hármat is elnyomná.
Inkább elővesz egy noteszt, abba fogja írni a feljegyzéseit, nem mondja bele a mikrofonba. Korábban tett már kísérletet arra, hogy fontos gondolatokat fogalmaz meg, de csalódott lett. Azok már a leírás pillanatában is érdektelennek tűntek. Az íróasztal sarkán nyolc üres notesz van, mert egyszer – pillanatnyi elmezavarában – J. Károly fontosnak hitte magát. Azt képzelte, hogy havonta egy noteszt megtölt az ötleteivel. Nem küldi el SMS-ek formájában, mert azokról már mindenki tudja, hogy könnyen elvesznek.
A titkosírásnak azt a rendkívül találékony módját alkalmazta, amelyet eddig még soha senki nem tudott megfejteni. Úgy tűnik, mintha láthatatlan tintával írná, de csak azért tűnik láthatatlannak, mert igazából le sem írja. Ezért nem lehet megfejteni. Ha úgy vesszük, mondta félig hangosan J. Károly a teknősnek – mert Karcsi legalább annyira tud titkot tartani, mint a láthatatlan tinta –, mind a nyolc notesz tele van.
Kellene egy kilencedik, hogy legyen helyük az új szavaknak! De csakis a legfontosabbaknak, mert J. Károly nem valamilyen globalista és igen demokratikus jogvédő szervezet! Az ilyenek a fölösleges szavakból aztán káros következményeket alkotnak, a hasznos szavakat és észszerű cselekedeteket pedig feljelentik, hogy a bírságból fegyvereket és műmellet vásároljanak.
Ha J. Károly leírta volna például az egyik noteszbe azt a szót, hogy béke, rögtön rásütik a bélyeget, hogy rasszista és homofób. Meg is magyarázzák. Ha valaki ugye békét szeretne, az rögtön oroszpárti, így Európa-ellenes, tehát konzervatív, következésképp szélsőséges, ebből kifolyólag gyűlöletkeltő, tehát le kell őt is lőni. Kivégzésre még nem került sor, de már biztosan ott van a gyanúsítottak listáján, viszont egyszer azt álmodta, hogy őt is meg akarják bírságolni. Az indok az volt, hogy miért jár gyalog, mikor fel van festve vagy ezernyi labirintusra való biciklisáv.
Erről jutott J. Károly eszébe, hogy mindig a fölöslegből születik a bűn, mert a fölösleg szeretné hasznosnak mutatni magát. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a fölösleg megsemmisül a haszonban, és ami az egyik oldalon fölösleg, az a másik oldalon hiányként mutatkozik. Tehát ami az egyik oldal számára bűn, épp az a másiknak az erény. Lehet, hogy a világ nem is képes megváltozni, ezért rohan az önmegsemmisítés felé?
J. Károly már nem tudta követni a saját gondolatait. Bizony le kellett volna írni valamelyik noteszbe, de már nem volt bennük hely. Mindegyik tele volt láthatatlan felismerésekkel.
A szerző irodalomtörténész
