Egy 37 éves hongkongi férfi március 21-én került a Yan Chai Kórház sürgősségi és baleseti ellátási osztályára heveny lázzal és csökkent tudatállapottal. Az elvégzett laborvizsgálatok megállapították, hogy a férfi tünetei az 1932-ben felfedezett B-vírus által okozott fertőzés következménye. A kezelés ellenére a férfi állapota tovább romlott, és április 5-én válságos állapotban került át a kórház intenzív osztályra.
A B-vírussal megfertőződött páciens állapotáról azóta nem adott ki újabb közleményt a Hongkongi Egészségvédelmi Központ (CHP). Mint kiderült, a jó egészségi állapotban lévő férfit még február végén a természetvédelmi oltalom alatt álló Kam Shan Country Parkban vadon élő makákók ( Macaca fascicularis) harapták meg, amelyek főleg a park Majomhegynek nevezett magaslatán számítanak gyakorinak. A Hongkong környékén élő közönséges, vagy jávai makákó nem őshonos hanem behurcolt majomfaj, amely a jó alkalmazkodóképességének köszönhetően terjedt el a dél-kínai régióban.
Ritka, de gyakran halálos
A B-vírus zoonózis útján, vagyis állatról emberre terjedve okoz súlyos tünetekkel együtt járó fertőzést, amit majomkórként is emlegetnek, mivel a vírus vadon élő majmokról – legtöbbször a Délkelet-Ázsiában honos közönséges, vagy jávai makákóról kerülhet át az emberre. A mikrobiológiában, illetve az orvosi szakirodalomban Herpes simiae tudományos fajnevet viselő vírus az emberi herpesz egyik, a majmoknál előforduló változata.
A vírus az állat harapásával kerülhet be az emberi szervezetbe.
Az eddig dokumentált mintegy ötven esetnek csaknem a fele, összesen 21 fertőzés végződött halállal.
Noha a szakirodalomban jelenleg egységesnek tekinthető álláspont szerint emberről nem terjedhet tovább másik emberre a vírus, mégis ismert egy olyan dokumentált eset, amikor a pácienst bizonyíthatóan nem majom, hanem egy B-vírusos ember fertőzte meg. A hongkongi egészségügyi szervezet, a CHP nyilatkozata szerint kiterjesztett vizsgálatok folynak az esetleges további fertőzések felderítésére. A CHP illetékesei azt tanácsolják a kirándulóknak, hogy kerüljék el a vadon élő majomhordákat, és semmiféleképpen se próbálják meg az állatokat etetéssel, vagy más módon magukhoz csalogatni.
Az McHV-1 jelű majomherpeszvírus a főemlősök egyetlen olyan herpeszvírusa, ami az embert is képes megfertőzni. A herpeszvírus a Herpesviridae családba tartozó kórokozók gyűjtőneve, amelyek egyaránt szerepet játszanak mind állati, mind pedig emberi megbetegedésekben. A herpeszvírusok kettős lineáris DNS-szállal rendelkeznek és ikozaéder formájúak.
A majomherpeszvírus-fertőzés noha igen ritkán előforduló betegség, ám a következményei rendkívül súlyosak lehetnek.
Az eddig feltárt esetek alapján a mortalitás (a halálos kimenetel) aránya meghaladja a negyven százalékot, és csaknem ugyanilyen arányban okoz a túlélőnél szövődményként súlyos agyvelőgyulladást.
A majmokról közismert, hogy számos kórokozó, illetve vírus köztesgazdái. Az 1983-ban azonosított HIV-vírus, ami a főleg nemi úton terjedő rettegett és gyógyíthatatlan betegség, az AIDS okozója, az előzményi kutatások szerint szintén majmokról kerülhetett át az emberre. De ugyancsak egy, a majmokban élősködő kórokozó, az Orthopoxvírus nemzetségbe tartozó dupla DNS-szálú vírus okozza a rettegett majomhimlőt is. Utóbbiból már több ezer esetet azonosítottak elsősorban a nyugat-, illetve közép-afrikai régióban. Afrikán kívül először 2003-ban azonosítottak majomhimlő megbetegedést az Egyesült Államokban. A turizmus fejlődése miatt a múlthoz képest sokkal nagyobb mértékben kell számítania zoonózisos vírusfertőzések terjedésére is.
