MH/ MTI
2024. április 24. szerda. 21:21
Az államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) –Hajók és paktumok – a migrációs kérdés és Európa című, nemzetközi konferenciáját megnyitó beszédében hozzátette, hogy a bevándorlás a várt pozitív hatással szemben nemcsak elmélyíti a már létező társadalmi problémákat, hanem újabb gondokat és feszültségeket is eredményez.
Ezért a magyar kormány migrációs politikája változatlan – hangsúlyozta. Az a határvédelemre, a menedékkérelmeknek a schengeni határon kívüli beadására és arra épül, hogy nem a migránsokat kell beengedni az országba, hanem oda vinni a segítséget, ahonnan a jobb élet reményében elindultak az emberek.
A konkrétumokat ismertetve elmondta, hogy a népességfogyást a migrációs lakosságcsere helyett jó családpolitikával kell megállítani, Európa külső határait pedig meg kell védeni. Nem tartozik az egyetemes emberi jogok közé az illegális határátlépés és az ellenőrzés nélküli áthaladás az országok sokaságán – jelentette ki.
Azt mondta, Magyarország 2015 óta több mint 1,6 millió eurót (630 milliárd forint) költött a határvédelemre, ám ennek az összegnek mindössze egy százalékát térítette meg az Európai Unió; miközben Európa biztonságát védve 2022-ben 275 ezer, 2023-ban pedig csaknem 200 ezer migráns illegális belépését akadályoztuk meg.
Panyi Miklós úgy látja, hogy bár az EU-ban 2019 óta nem szabad őszintén beszélni a migrációról, a magyar kormány továbbra is visszautasítja a nyílt társadalom ideológiát, amely a tömegkultúra masszív átalakítását eredményezi a nyugat-európai társadalmakban, továbbá visszautasítja a nemrég elfogadott migrációs paktumot is, amely mentesítené a jogi felelősségre vonhatóság alól az illegális migrációt és az embercsempészetet segítő nemzetközi NGO-szervezetek aktivistáit.
Beszédét azzal zárta, hogy az elfogadhatatlan paktum helyett egy új migrációs stratégiára, továbbá új vezetésre lenne szüksége az Európai Uniónak.
A konferencián Nicolas Pouvreau-Monti, a Migrációs és demográfiai szemle című francia folyóirat alapítója hazája migrációs helyzetét ismertette. Kiemelte, hogy a statisztikai adatok azt mutatják: ahány százalékkal nő egy-egy adott évben az országba beáramló bevándorlók száma, ugyanannyi százalékkal csökken a francia emberek életszínvonala, mert a bevándorlók ellátása és segélyezése sokba kerül az államnak. Az újonnan beérkezett emberek körében ugyanis az alacsony képzettségük miatt magas a munkanélküliség, így segélyezésük komoly terheket ró az állam szociális ellátórendszerére.
A francia helyzet további sajátossága, hogy az országban már az 1970-es évek közepétől lehetővé tették a bevándorlók számára a családegyesítést, így a migrációs hátterű népesség aránya folyamatosan nő a francia társadalmon belül – tette hozzá.
