MH/ MTI
2024. április 27. szombat. 5:44
„Ezek az apró, sötét vonások akkor alakulnak ki, amikor a tavaszi napfény a sötét téli hónapok alatt lerakódott szén-dioxid rétegekre esik. A napfény hatására a réteg alján lévő szén-dioxid-jég gázzá alakul, amely ezt követően felhalmozódik, és áttöri a felette lévő jégtáblákat. A gáz a marsi tavasz idején kiszabadul, menet közben sötét anyagot húz magával a felszínre, és akár egy méter vastag jégrétegeket tör fel” – írta az Európai Űrügynökség (ESA).
Ahogy a gáz felszínre tör, és közben port és homokot lök felfelé, óriási szökőkutakat hoz létre, amelyek aztán visszahullanak a bolygóra. Ahogy leülepszik, a képen látható, 45 méter és 1 kilométer közötti átmérőjű sötét foltokat hoz létre.
Akkor miért látjuk ezeket a mintákat, amelyek valójában a por és a jég repedéseinek kombinációja, pókoknak? Azt a jelenséget, hogy ismerős mintákat látunk a tárgyakban, pareidóliának nevezik. Az evolúció szempontjából logikus, hogy a lehető leggyorsabban kiszúrjuk a számunkra veszélyt jelentő mintákat (pl. egy kígyót vagy egy éhes medvét).
Mi az Európai Űrügynökség TGO szondájának a feladata?
A TGO űrszonda feladata a marsi atmoszféra részletes tanulmányozása. Ezzel egyrészt alaposabban megismerhetjük a bolygót, másrészt információkat szerezhetünk arról, hogy jelen vannak-e az élet nyomai az égitesten. Az űreszköz tulajdonképpen egy hatalmas orr a Mars egén. A tudósok elsősorban a metán jelenléte után kutatnak a vörös bolygón. A vegyület biológiai folyamatok révén is keletkezhet. Mivel a metán néhány száz éven belül az UV-sugárzás hatására lebomlik, így a biológiailag előállított metángáz jelenléte arra utalhat, hogy élet van a bolygón vagy legalábbis lehetett rajta a közelmúltban.
A földi metán jelentős része biológiai eredetű, de kémiai folyamatok révén is keletkezhet a felszín alatt. Emiatt nem csak a metánszintet kell majd meghatároznia a TGO-nak, de olyan más gázokat is keresnie kell, amik segítségével azonosítható a metán kibocsátásának lehetséges forrása.
