Sorban állnak a leleplező dokumentumok a korrupciós botrány kapcsán.
A brüsszeli korrupciós botrányban megnyitott akták szerint a fő gyanúsítottak, köztük Pier Antonio Panzeri volt európai parlamenti képviselő és segítője, Francesco Giorgi négy éven keresztül aprólékosan rögzítették a parlament, az EU legfontosabb demokratikus szerve és a szélesebb körű politikai viták manipulálására tett kísérleteket – írja a Politico.
Az aktákban szereplő állítások szerint katari, marokkói és mauritániai megbízóik mintegy négymillió eurót költöttek erre. A portál szerint a botrány pontosan egy évvel ezelőtt robbant ki, amikor Panzerit, Giorgit és más kulcsfigurákat letartóztattak egy sor rendőri razziában, amelyek során táskányi pénzt találtak; valamint rengeteg bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az uniós demokrácia szívében külföldi beavatkozásért cserébe kenőpénzt fogadtak el.
Az iratokban rögzített cselekmények között olyanok is szerepelnek, amelyek jelentős hatással vannak az Európai Unió működésére – például a Katar emberi jogi helyzetét elítélő hat parlamenti állásfoglalás megsemmisítésére irányuló cselszövés, valamint a Doha és az EU közötti vízummentes utazási megállapodás megkötésén való munkálkodás.
A Politico által feltárt akták között volt egy részletes táblázat, amelyet a giorgi brüsszeli lakásában lefoglalt laptopon találtak meg, és amely több száz olyan befolyásolási tevékenységet sorolt fel, amelyet a hálózat 2018 és 2022 között végezhetett.
A táblázat több mint háromszáz olyan munkát tart nyilván, amelyekért a gyanúsítottak jelentős összegeket kaptak. A parlamenten belül dolgozó munkatársaik hálózatának segítségével érték el céljaikat, akiket az akták csak katonáknak neveznek.
Hosszú a gyanúsítottak listája Brüsszelben.
A nyomozás során eddig négy jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőt tartóztattak le korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való tagság előzetes vádjával. A gyanúsítottak között van Panzeri, Giorgi és Eva Kaili, Giorgi élettársa és brüsszeli nagymenő, akit a botrány kirobbanásakor leváltottak a parlament alelnöki posztjáról.
Miközben a nyomozók azt gyanítják, hogy Panzeri és hálózata Katar és más államok nevében manipulálta a parlamentet, a dokumentumok arra utalnak, hogy a külföldi tisztviselők uniós demokráciáról való tájékozatlanságát is megpróbálták kihasználni.
Giorgi ugyanis a rendőrségnek elmondta, hogy ő és a főnöke a dokumentumok szerint néha olyan folyamatokról is beszámoltak a fizetett főnökeiknek, amelyekre gyakorlatilag nem volt befolyásuk, mivel Panzeri a dokumentumok szerint félremagyarázta, hogy mekkora hatalma van a parlament munkájának alakítására.
A dokumentumok kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban is, hogyan maradhattak ilyen hosszú ideig észrevétlenek ezek a manipulációs tervek.
Hogy milyen ügyekről van szó, azt Katar példáján lehet szemléltetni: a Katarnak dolgozó Giorgi és Panzeri egy nagyobb összeget kaptak azért, hogy előmozdítsák Doha érdekeit, és tető alá kerüljön az EU-val való vízummentesség. A megállapodás 2022 decemberében, napokkal Giorgi és Panzeri letartóztatása előtt, a parlament polgári jogi bizottságában zöld jelzést kapott. A botrány kirobbanása óta azonban a megállapodásról szóló végső szavazást elhalasztották.
Máskor pedig politikai támadásokat intéztek Katar riválisai ellen.
Marokkó és Mauritánia.
Amikor Marokkó védelmére került sor, Panzeri és Giorgi büszkén fogadtak el egy Algéria elleni parlamenti határozatot, amely szerintük Marokkó javát szolgálja. A nagy csapat azzal is dicsekedett, hogy mérsékeltebb szöveget sikerült elfogadtatniuk egy olyan állásfoglalással kapcsolatban, amely Marokkót bírálta a 2021-es migrációs válság kezelése miatt. Az állásfoglalás ugyanis elmarasztalta Marokkót, amiért a madridi kormánnyal folytatott vita során enyhített a határellenőrzésen, és több ezer migránst, köztük kísérő nélküli gyermekeket engedett át spanyol területre.
Mauritánia sem maradt ki a sorból, a dokumentumok szerint az ország azért bérelte fel a brüsszeli politikusokat, hogy javítsák megítélését a közvélemény előtt. Giorgi dokumentumai szerint a csoport azon dolgozott, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy egy rabszolgaság-ellenes aktivista, aki ellenségeket szerzett magának a mauritániai kormányban, elnyerje az EU rangos Szaharov-díját az emberi jogokért.
A brüsszeli korrupciós botrány aktáiban szereplő leleplezések várhatóan újraindítják a vitát az Európai Parlamentben arról, hogy a jogalkotó maga is eleget tett-e annak érdekében, hogy hasonló műveletek ne ismétlődhessenek meg. Bár a parlament a botrányra válaszul szigorúbb eljárásokat vezetett be, Brüsszelben sokan nincsenek meggyőződve arról, hogy azok valóban felszámolják a mérhetetlen korrupciót.
