MH/ MTI
2024. május 1. szerda. 16:20
Frissítve: 2024. május 1. 16:26
A Szerb Haladó Párt elnöke kiemelte, hogy az ország külpolitikájának középpontjában a függetlenség és a katonai semlegesség megőrzése áll majd. Emellett szeretné megőrizni a jó kapcsolatokat a szomszédos országokkal is.
Mint mondta, az ország egyértelmű és előrelátó politikájának köszönhetően Magyarországgal olyan viszonyt sikerült kiépíteni az utóbbi években, amilyen korábban elképzelhetetlennek tűnt. A háború sújtotta Európában mindenki számára példaként szolgálhat Szerbia és Magyarország, hiszen a két országnak sikerült félretennie a történelmi különbségeket, és közösen haladni a jövő felé.
Közölte, az európai uniós tagság elnyerése továbbra is Szerbia stratégiai célja marad, és az új kormány folytatni fogja a szükséges reformintézkedéseket, még akkor is, ha a csatlakozási folyamat évről évre bonyolultabbá válik az újabbnál újabb felmerülő feltételek miatt. „Arról van szó, hogy egyesek azzal szeretnék megalázni Szerbiát, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét, illetve azzal, hogy csatlakozzunk az Oroszország elleni szankciókhoz, ami végül is ugyanahhoz az eredményhez vezetne. Szerbia erre adott válasza a népünk hosszú, történelmi tapasztalatán kell, hogy alapuljon, amely arra tanít bennünket, hogy a nagyok és hatalmasok időnként legyőzhetnek, de nem alázhatnak meg bennünket. Megalázni csak saját magunkat tudnánk, ezt viszont semmiképpen sem fogjuk megtenni” – részletezte.
Közölte, hogy az új kormány előtt nagyon komoly külpolitikai kihívások állnak már most is, és ebből a szempontból a legfontosabb a szuverenitásának és a területi egységének a megőrzése lesz, és a harc azért, hogy Koszovó Szerbia része maradjon.
További célok között említette, hogy az új kormány szeretné megőrizni, illetve növelni az állampolgárok életszínvonalát. Ezt a gazdaság erősítésével, a munkanélküliség csökkentésével, valamint a bérek és a nyugdíjak növelésével szeretné elérni. „A várakozások szerint 2027-re a bruttó hazai termék elérni a 94,2 milliárd eurót, de ha jól dolgozunk, akkor talán a 100 milliárd eurót is. Ez több mint a háromszorosa annak, amit 15 év alatt megvalósítottunk. Az államadósságunk a GDP 47,7 százalékán állt március végén, míg az eurózónában 2023 negyedik negyedévében a GDP 88,6 százaléka volt. Az Európai Unió legeladósodottabb országa 2023 negyedik negyedében Görögország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország volt” – mutatott rá.
A 250 fős törvényhozás várhatóan csütörtökön is az új kormányról vitázik, az új miniszterek pedig az előzetes tervek szerint aznap le is teszik az esküjüket.
Az kormánynak 25 minisztériuma és hat tárca nélküli minisztere lesz. A 2000-ben bekövetkezett demokratikus fordulat óta, azt követően, hogy az ellenzéki tüntetések után Slobodan Milosevicnek távoznia kellett a politikából, ez lesz a legnépesebb kabinet. A 32 tagú kabinetben tíz nő és négy párton kívüli politikus is helyet kapott.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök korábban kijelentette, az új kormány előtt nagyon nehéz feladatok állnak, ezért nem is terveznek újabb előrehozott választást, a mostani kormány a várakozások szerint ki fogja tölteni a megbízatási idejét.
Az ezredforduló óta csak egyetlen kormánynak sikerült kitöltenie mandátumát. Mirko Cvetkovic kabinetje 2008 és 2012 között irányította az országot. A 2016-ban megválasztott kormány is négy évig maradt, ám némileg átalakult, és a kormányfő személye is megváltozott: Aleksandar Vucicot államfővé választották, és Ana Brnabic vette át a helyét.
