A fáraó átka egy sokak által ismert legenda. 1922 novemberében Howard Carter régész és Lord Carnarvon fedezte fel Tutanhamon fáraó sírját. Az ókori egyiptomiak temetkezési szokásának része volt, hogy a sírok bejáratára átkokat véstek. Így volt ez Tutanhamon sírjának bejáratánál is. A hívatlan látogatókat vészjósló szöveg fogadta:
„A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát.”
Az ősi szövegek szerint az átok egy betegség formájában ölt testet, amelyet „egyetlen orvos sem képes gyógyítani”. A sír feltárását végző emberek nem hirtelen haltak meg, a fáraó átka „lassan dolgozott”. Carter 1939-ben hunyt el limfómában.
Egy új tanulmány azonban megtalálhatta a választ arra, hogy mi is történt valójában több mint 100 évvel ezelőtt. A kutatás szerint a haláleseteket az alapkőzetben megtalálható radioaktív anyagok (pl.urán) okozták.
Carter például Hodgkin-limfómában szenvedett, ami közismerten összefüggésbe hozható a radioaktív sugárzással. A kriptába belépő személyek többsége az ötvenes éveiben hunyt el, olyan betegségekben, mint fulladás, agyvérzés, cukorbetegség, szívelégtelenség, tüdőgyulladás, mérgezés vagy malária.
„Mind a mai, mind az ókori egyiptomi népességre jellemző a vérképzőszervi daganatok szokatlanul magas előfordulási aránya; a csonttumor, vérrák, limfóma elsődleges ismert oka a sugárterhelés” – olvasható a tanulmányban.
A kutató szerint azonban nem csupán a sírnál, hanem Egyiptom szerte magasabb sugárzási szintet mérnek. A Geiger–Müller-számlálóval a piramisok közelében lévő két másik gízai helyszínen is viszonylag erős sugárzást észleltek. A tudósok úgy gondolják, hogy az egészségkárosító anyagok jelenlétével az egyiptomiak is tisztában voltak.
Tutanhamon az egyik leghíresebb ókori egyiptomi fáraó. Kilencéves korában foglalta el a trónt, és haláláig, 18 éves koráig uralkodott a birodalom felett. A szakértők szerint egy lábtörés miatt halhatott meg az uralkodó.