A rövid ideig tartó dühkitörések növelhetik az emberek szívrohamának kockázatát, állítja egy új kutatás.
A szerdán közzétett új eredményekben a tudósok megállapították, hogy az emberek dühkitörései átmenetileg károsíthatják az erek megfelelő tágulási képességét, amely a feltételezések szerint kritikus fontosságú az artériák megkeményedésének megakadályozásában.
A Journal of the American Heart Association című folyóiratban közzétett kutatás segíthet több tudományos alapot adni a düh és a szív fokozott kockázata között megfigyelt összefüggéseknek.
A tanulmány vezető szerzője, Dr. Daichi Shimbo kardiológus, a New York-i Columbia Egyetem Irving Medical Center magas vérnyomás központjának társigazgatója elmondta: „A harag rossz hatással van az erek működésére. Rontja az artériák működését, amely összefügg a jövőbeli szívroham kockázatával.”
A negatív érzelmek, mint a harag, a szomorúság és a szorongás, valamint a szívroham és a stroke megnövekedett kockázata között korábban megfigyelési tanulmányok alapján egyértelmű kapcsolatot állapítottak meg, azonban korlátozottak az ismeretek arról, hogy az ilyen típusú érzelmek hogyan idéznek elő olyan testi változásokat, amelyek szív- és érrendszeri eseményekhez vezetnek.
Shimbo és kutatócsoportja 280 látszólag egészségesnek tűnő fiatal felnőttet vettek, és véletlenszerűen csoportokba osztották őket, akiknek az volt a feladatuk, hogy nyolc percen keresztül felidézzenek egy dühöt, szorongást vagy szomorúságot, miközben különböző méréseket végeztek.
Volt egy kontrollcsoport is, amelyet arra kértek, hogy nyolc percig hangosan számolva tartsa fenn az érzelmi állapotot.
A tudósok vérmintát vettek, nyomon követték a vérnyomásukat, és megmérték az ereik kapacitását.
Az érzelmileg semleges csoport tagjaihoz képest azoknál a kísérleti alanyoknál, akik dühöt kiváltó emlékeket idéztek fel, csökkent az ereik tágulási képessége – több mint felére csökkent.
A hatás a haragot felidéző feladat után 40 perccel érte el a csúcspontját, mielőtt a funkció visszaállt volna a normális szintre.
Shimbo, aki egyben a Columbia orvosi karának professzora is, elmondta, hogy bár a hatás átmeneti volt, figyelemre méltó, hogy mindössze nyolc perc dühös érzéseken való elmélkedés eredménye volt, amely kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a düh milyen hatást gyakorolhat az erekre hosszabb időn keresztül.
„Kimutattuk, hogy ha egyszer dühösek vagyunk, az rontja a tágulási képességet” – mondta Shimbo.
„De mi van akkor, ha egy életen át tízezerszer dühös lesz? Az artériáknak ez a krónikus sérülése végül maradandó károsodáshoz vezethet. Szerintünk ez az, ami történik.”
Shimbo meglepetésére a provokált szorongás és szomorúság nem eredményezett statisztikailag szignifikáns hatást.
„Az emberek a negatív érzelmeket egy vödörbe gyűjtik” – mondta. „Ez azt mondja nekem, hogy talán a düh, a szorongás és a szomorúság különbözik egymástól abban, hogy hogyan befolyásolják a szív kockázatát.”
