A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák, vagy egyéb állapotok tünete is lehet.
„Ha homályos a látásunk, az azt jelenti, hogy a tárgynak, amire fókuszálunk nem élesek a körvonalai, nem látjuk tisztán. A problémát tapasztalhatjuk csak az egyik vagy mindkét szemen, érintheti a teljes látóteret vagy csak egy részét. A homályos látásnak számos oka lehet, ezért mindig ki kell vizsgálni, hogy mi áll a háttérben” – magyarázta dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.
A szakember ismertetése szerint a homályos látást kísérheti fejfájás, egyéb látászavar – például kettős látás, csőlátás, vakfolt, fényudvar –, fényérzékenység vagy fényvillódzás érzékelése, esetleg a szemek vörössége, irritáltsága is.
Rövidlátás
A rövidlátás a leggyakoribb fénytörési hiba. Ennek háttérben az áll, hogy a szem hosszabb/nagyobb átmérőjű, ezért a fény nem a retina síkjára érkezik, hanem az elé. Bár a rövidlátók képesek a közeli dolgokat tisztán látni, a távolabbi tárgyak minden esetben homályosak. Ez különösen vezetés közben tűnhet fel: az autóban a rádiót vagy a műszereket tisztán felismerjük, a közúti jelzések olvasása azonban nagy nehézségbe ütközhet. A rövidlátás érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és könnyen korrigálható szemüveggel, kontaktlencsével vagy látásjavító szemműtéttel.
Távollátás
A távollátás egy másik gyakori fénytörési hiba. Az érintettek a távoli és a közeli tárgyakat egyaránt homályosan láthatják. A távollátók sokkal jobban tudnak alkalmazkodni, mint a rövidlátók, így a kisfokú távollátók gyakran nem is hordanak szemüveget. A folyamatos alkalmazkodástól azonban könnyebben elfárad a szemük, megfájdul a nap végére a fejük is. A rövidlátáshoz hasonlóan a távollátás is érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és szemüveggel, kontaktlencsével vagy ritkán lézeres műtéttel is korrigálható. 45 év felett már a műlencse-beültetés is szóba jöhet a látás javítása érdekében.
Asztigmatizmus
Az asztigmatizmus egy olyan állapot, amelyet szabálytalan alakú szaruhártya jellemez. Ez a szabálytalanság hatással van arra, ahogyan a fény a retinára fókuszálódik, emiatt pedig minden távolságra torz és homályos látás alakul ki. Az asztigmatizmus is gyakori fénytörési hiba, amelynek tünete a kettős kép megjelenése, amelyet gyakran úgy írnak le az érintettek, hogy „mintha a betűknek árnyéka lenne”. Az asztigmatizmusra számos korrekciós kezelési lehetőség létezik, beleértve a szemüveget, a kontaktlencsét és a látásjavító műtétet.
Öregszeműség
A közeli látás romlását okozhatja a presbyopia – vagy más néven öregszeműség – is, amely egy olyan fiziológiai folyamat, amely fokozatosan következik be, és végül mindenkit utolér. Szemlencsénk rugalmasságának csökkenése 40-45 éves korunk körül válik észrevehetővé. A folyamat egyértelmű jele, hogy a korábban megszokott, kényelmes olvasótávolságban elhomályosul a szöveg, és egyre távolabb kell tartani a papírt/telefont, hogy ki tudjuk venni a betűket. A presbyopia azoknál is megjelenik, akiknek korábban nem volt gond a látásukkal. Ez a szemben végbemenő folyamat teljesen természetes, az orvosok nem is tekintik szembetegségnek. A presbyopia kezelésének számos módja létezik, ezek közül legegyszerűbb az olvasószemüveg használata. A presbyopia műtéti korrekciója akkor javasolt, ha a közeli látás mellett a távoli látással is probléma van fénytörési hiba miatt, vagy ha szürke hályog jelenik meg a szemen.
Szürke hályog
A szürke hályog kialakulása leginkább 50-60 éves kor felett jellemző, de fiatalabbaknál is előfordulhat. Veleszületett szürke hályog is létezik, és trauma hatására is kialakulhat, ez utóbbi azonban általában csak az egyik szemet érinti. A betegség kezdeti stádiumában a dolgok először csak kissé homályosnak tűnnek, gyenge fényviszonyok között pedig összemosódnak, mintha csak egy impresszionista festményt néznénk. A tünetek látást zavaró mértéke azonban idővel általában növekszik. A világ felhősnek, homályosnak, komornak tűnhet, a színek eltűnnek. Szürke hályog kialakulása esetén a látás hosszú távon nem korrigálható szemüveggel. Az egyetlen tartós megoldást a műlencseműtét jelenti, amely során az elszürkült szemlencsét ultrahang segítségével távolítják el, és a helyére egy speciális műlencsét ültetnek be, amely lehet egy vagy több fókuszú is. Az eljárás fájdalommentes és mindössze tíz percig tart.
Várandósság
A várandóssággal járó hormonális változások számos dologra hatással lehetnek, egyebek mellett a látásra is. Egyes esetekben a kismamáknál a vízvisszatartás vagy a magas vérnyomás következtében homályos látás alakulhat ki. Gyakori, hogy terhességi cukorbetegség esetén is szemfenékvizsgálatra küldik a kismamákat. Amennyiben a várandósság alatt jelentős látáscsökkenést tapasztalunk, azonnal forduljuk szemorvoshoz, mert a tünetet akár a terhességi toxémia is okozhatja. Ez az állapot, amely jellemzően a terhesség késői szakaszában jelentkezik, kezelés nélkül komoly veszélynek teheti ki az anyát és a gyermeket is.
Szemszárazság
A szemszárazság rendkívül változatos tünetegyüttessel jelentkezhet. Okozhat viszketést, idegentest érzést, égő érzést és szemvörösséget, a krónikus szemszárazság azonban torz és homályos látást is eredményezhet. A szemszárazság enyhébb esetei műkönnyekkel könnyen orvosolhatók, de a homályos látást vagy más torzulást okozó, krónikus szemszárazság szakszerű szemészeti és általános kezelést is igényelhet.
Úszkáló foltok
Amikor a látás során fura, apró, úszkáló alakzatokra leszünk figyelmesek, elsőre azt hihetjük, hogy valamiféle szennyeződés került a szemfelszínre. Az úszkáló fekete foltok azonban valójában az üvegtesti homály megjelenésére utalnak, és általában az életkorunk előrehaladtával, 40-70 éves kor körül jelennek meg. A korral járó fiziológiás folyamatok mellett szemészeti fertőzés/gyulladás, de apró szemsérülés is okozhatja kialakulásukat. Az üvegtesti homály nagyobb eséllyel jelenik meg abban az esetben, ha valaki rövidlátó, cukorbeteg, vagy szürkehályog-műtéten esett át. Ha az úszkáló homályok jelentősen rontanák a látást, lézeres kezelésre (vitreolysis) vagy üvegtest-eltávolító műtétre (vitrectomia) lehet szükség. Azonban a kezelőorvos segítségével mindkét esetben érdemes fontolóra venni a beavatkozással járó előnyöket és kockázatokat is.
Súlyos szemészeti kórképek
A súlyosabb szemészeti kórképek között is vannak olyanok, amelyek kezdetben homályos látással járnak. Ezek közül talán a diabéteszes retinopátiát érdemes kiemelni, jól karbantartott vércukorszinttel és rendszeres szemészeti ellenőrzéssel azonban megelőzhető a komolyabb látáskárosodás és a vakság.
