Megmondom őszintén, Dancsó Péter neve eddig nem sokat jelentett nekem. Pedig jelenthetett volna, mert a Videómánia készítőjeként 1,26 millió követője van az interneten, ami önmagában figyelemre méltó. Igaz, ez a nagy szám főleg az ifjabb, elsősorban kamaszkorú fiatalok közül kerül ki, akik politikailag még kevéssé aktívak, de ahogy mondani szokták, ami késik, nem múlik. És lám, ebben a tavaszi politikai forgatagban az influenszerekkel is összekapaszkodó Magyar Péter egyik napról a másikra – legalábbis a Medián szerint – politikai szempontból is fontos lett. Alaposan megdöntötte ugyanis Gyurcsány Ferenc baloldali hegemonista büszkén emlegetett szerepét azzal, hogy 15 százalékot rávert A DK-ra.
Más kérdés, hogy Magyar Péter a házastársát abuzáló, a gyerekeit is terrorizáló, titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező pártja révén érdemel-e egyáltalán annyit, hogy akár csak egy ember rá szavazzon. Szerintem nagyon nem, követői azonban egyelőre másként gondolják. Nyilván később jönnek rá, hogy aki a saját családjával képes szembe fordulni, hogy bánik majd azokkal, akik őt a hőn óhajtott pozíciókhoz juttatták. Előbb csak az EP-képviselőséghez és az önkormányzati pozíciókhoz, később nyilván – 2026-ban – magasabbra tekintve, a parlamenti helyekhez. Aminek már most is vannak előjelei, az esetleges külföldről érkező támogatások formájában. Bármilyen jól is keresett Magyar az elmúlt tíz évben, mint Varga Judit felesége, azért politikai fellépése óta közreműködőkre, hangosításra, színpadtechnikára, rendezvényszervezésre kifizetett – egyes becslések szerint – több száz millió forintot azért nem lehetett volna a havi jövedelemből „összekuporgatni.”
Dancsó Péterhez visszatérve tavaly nyáron ő is meghívást kapott David Pressman amerikai nagykövethez. A Dancsó felhívta a figyelmet, hogy voltak olyan influenszerek, akik külön „audiencián” jártak az amerikai nagykövetségen. Ekkor arról beszéltek az amerikai nagykövettel, hogy hogyan látják Magyarország jövőjét, szerintük mik a fiatalok fő problémái, és hogy mit lehetne tenni, hogy az ország kevésbé legyen megosztott.
Például azt, hogy Pressman úr tartózkodik az ilyen találkozók szervezésétől. Jobban tenné, ha ilyen kérdéseket Amerikában, az Egyesült Államok fiataljai körében vitatna meg, ez ugyanis kizárólag a magyar kormány kompetenciája. És felettébb rosszul veszi ki magát, ha erről egy idegen ország nagykövete érdeklődik, bizalmi légkör kiépítése céljából szervezett összejöveteleken.
Dancsó Péterrel azonban Pressman törököt fogott, mert mint a Videómánia szerzője azt írta, „Először az USA megpróbálhatná, hogy nem akarja megosztani egész Európát, és akkor majd utána elhisszük az amerikai nagykövetnek, hogy aggódik Magyarország megosztottságáért.” Hozzátette: „A következő turnus megkérdezhetné az amerikai nagykövetet, hogy vajon ki robbantotta fel az Északi Áramlatot, és mi volt vele a célja?”
David Pressman egy influenszerekkel készült közös képe kapcsán Dancsó azt is felvetette: „Az ilyen képeket látva jogos lehet a kérdés, hogy vajon miért járkálnak ennyien az amerikai nagykövetségre? Mi hasznuk van abból, hogy egy fotólehetőséggel támogatják egy idegen ország érdekeit? Mi a hosszú távú célja az amerikai nagykövetnek, hogy olyanokkal smúzol, akiket könnyű lenyűgözni egy fontosnak tűnő estebéddel.” Mint mondta: „Persze lehet ilyenkor azt mondani, hogy csak egy ártalmatlan ismerkedés történik, […] és természetesen nem úgy kezdődik a politikai agitáció, hogy egyből megmondják, hogy mit kell tenned. Ők hosszú távon szép lassan édesgetik maguk mellé az influenszereket, hogy később már maguktól is posztoljanak olyanokat, amik az érdekeikkel azonosak. Már egyre több olyan tartalomgyártóról meg influenszerről van szó, akik előtte nem is politizáltak, de az utóbbi években olyan szektaépítés történt az interneten, hogy már ők sem kerülhetők ki.”
Dancsó rámutatott, lassan már alig van olyan tartalomgyártó, aki nem állt be ebbe a „belpesti szektába”. Felidézte, nála is próbálkoztak, és miután nem sikerült nekik bevenniük, megpróbálták lejáratni.
Mi mást lehet valószínűsíteni, minthogy a cél 2026. Ha a józan magyarokkal nem tudták leváltatni Orbán, majd jönnek az addig szavazóképessé érő kamaszok. Érdekes gondolkozás.
Nem véletlenül mondják némelyek, hogy egyes amerikaiak lenéznek, sarkosabban fogalmazva hülyének néznek bennünket.
Kedves Pressman úr! Maga ugye sosem tenne ilyet?
A szerző újságíró