Michel az egynapos megbeszélések után csütörtökön repül vissza Brüsszelbe – közölte a Politico egy tisztviselőre hivatkozva.
„Visszatér Brüsszelbe, hogy folytassa a megbeszéléseket a vezetőkkel a továbblépés módjáról” – közölte a tisztviselő.
Ukrajna tavaly februárban kérte az uniós tagságot, és négy hónappal később megkapta a tagjelölti státuszt. A Politico szerint az uniós vezetők e hónap végi csúcstalálkozójára készülő következtetéstervezetben szerepel majd egy olyan sor, amely szerint „az Európai Tanács úgy határoz, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával”.
Orbán hétfőn levélben sürgette Michelt, hogy halassza el a tárgyalásokról szóló döntést.
„Az európai tanács nincs abban a helyzetben, hogy kulcsfontosságú döntéseket hozzon, amíg nem születik konszenzus az Ukrajnával kapcsolatos jövőbeli stratégiánkról” – magyarázta.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár ennél nyersebben fogalmazott. „Hogyan beszélhetünk egy olyan ország csatlakozásáról, amely az elmúlt két évben háborúban állt, ahol a közigazgatás csak külföldi pénzeknek köszönhetően működik, ahol ilyen szintű a korrupció, ahol az ország 20 százaléka megszállva van… hogyan állíthatja bárki is, hogy az ország készen áll a csatlakozási tárgyalásokra?” – mondta hétfőn újságíróknak.
Annak ellenére, hogy az EU a múlt hónapban bejelentette, hogy 900 millió euró befagyasztott pénzeszközöket szabadít fel Magyarország számára, Kovács azt mondta, hogy Budapest „Ukrajnával kapcsolatos álláspontja … attól független, hogy mi történik a pénzeszközökkel”.
Ukrajna tagságáról szóló bármilyen döntéshez mind a 27 EU-tagállam egyhangú hozzájárulása szükséges, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor Magyarország vétójával blokkolhatná az egész folyamatot.
Nem Magyarország az egyetlen ország, amely kifogásolja Michel gyorsított tárgyalási tervét. Juraj Blanár szlovák külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy „nem tudja elképzelni”, hogy Ukrajna taggá váljon az Oroszországgal fennálló konfliktus közepette, míg Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy a tagsági tárgyalások felgyorsítása elidegenítheti a többi nyugat-balkáni tagjelölt országot, ahol egyes államok már csaknem két évtizede várnak a csatlakozási folyamat megkezdésére.
„Úgy gondolom, hogy Ukrajna uniós tagsága borzasztóan, borzasztóan messze van” – mondta Blanér a Standard hírportálnak, Schallenberg pedig a Financial Timesnak azt mondta, hogy Ukrajna „valószínűleg soha nem lesz az EU tagja”, ha kérelmét a korábbi jelöltekhez hasonlóan értékelik.
