Egy tanulmány szerint a nők könnyei olyan illatot árasztanak, amely képes csökkenteni a férfiak agresszióját – írja a The Guardian.
„Az agresszió csökkenése meggyőző volt számunkra, valósnak tűnik” – mondta Noam Sobel, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet neurobiológia-professzora. „Bármi is van a könnyekben, az valóban csökkenti az agressziót.”
Sobel és csapata korábban már megállapította, hogy a női könnyek illata csökkenti a férfiak tesztoszteronszintjét, de az nem volt egyértelmű, hogy ez befolyásolja-e a viselkedésüket is. Az állatoknál a kép világosabb: a vakondpatkányok például könnyel borítják be magukat, hogy megvédjék magukat a támadóktól.
A mostani kutatáshoz dr. Shani Agron és társai Sobel laboratóiumában összegyűjtötték olyan nők könnyeit, akik szomorú filmeket néztek. Bár nem hirdették, hogy csak nőket keresnek a kísérletükhöz, szinte csak hölgyek jelentkeztek, akik közül hatot választottak ki, akik nagy mennyiségben tudtak könnyet termelni.
A vizsgálatban 31 férfi is részt vett. Nekik könnyeket vagy sóoldatot kellett megszagolniuk, és egy, a két folyadék egyikébe beáztatott vattát érintettek a felső ajkukhoz. Ezután egy számítógépes játék segítségével provokálták ki náluk az agresszív viselkedést. A pszichológiában használt játék részeként igazságtalanul vontak le pontokat a férfiaktól.
Az agresszív viselkedés, visszavágás formájában, 43,7 százalékkal volt alacsonyabb, amikor a férfiak női könnyet éreztek a sóoldattal szemben. További képi vizsgálatok kimutatták, hogy a könnyet szaglók agyában több funkcionális kapcsolatuk volt az illatokat és az agressziót kezelő régiók között, míg az agresszióval foglalkozó agyi hálózatok aktivitása alacsonyabb volt.
A laboratóriumi vizsgálatok során a Duke Egyetem kutatócsoportjának tagjai megállapították, hogy a szaglásérzékelő neuronok négyféle receptorát aktiválta az emberi könny, amely arra utal, hogy ezek reagálhatnak az agressziót csillapító anyagra.
Sobel elismeri, hogy a könnyekben található vegyi anyagok valószínűleg nem gyakorolnak nagy hatást a felnőttek szociális interakcióira. Ugyanakkor azt feltételezi, hogy a könnyek összetétele a sérülékeny csecsemők védelmére fejlődhetett ki.
„A babák nem tudják azt mondani: »Ne légy agresszív velem«. Nagyon korlátozott a kommunikációs képességük, és tehetetlenek is” – mondta.
„Van logika abban, hogy a könnyek valamilyen módon gátolják az agressziót, mivel köztudott, hogy a sokat síró csecsemőknél fennáll a fizikai bántalmazás veszélye. Ez segíthet nekik a túlélésben” – nyilatkozta Ad Vingerhoets, a Tilburgi Egyetem emeritus professzora a portálnak.
Dr. Minna Lyons, a Liverpooli John Moores Egyetem pszichológusa szerint az agresszió csökkenése „figyelemre méltó”. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy több vizsgálatra van szükség, mielőtt egyértelmű következtetéseket vonnának le a kísérletből. A való életben ugyanis nem feltétlenül változtat az elkövető viselkedésén, ha a családon belüli erőszak elszenvedője elsírja magát.
„A sírás társadalmi kontextusa rendkívül bonyolult, és gyanítom, hogy az agresszió csökkentése csak egy a könnyek számos lehetséges funkciója közül” – magyarázta.
