MH/MTI
2024. május 8. szerda. 8:13
Az elnökválasztás érvényességéhez legalább negyvenszázalékos részvételi arányra van szükség. Amennyiben sikeres a voksolás, és valamelyik jelölt megszerzi a voksok több mint felét, úgy az új elnököt legkésőbb vasárnapig be is iktatják, a hivatalban lévő Sztevo Pendarovszki megbízatása ugyanis éppen május 12-én jár le. A voksolás sikertelensége esetén az egész folyamatot meg kell ismételni.
Az elnökválasztás első fordulójában, április 24-én Gordana Sziljanovszka-Davkova, a jobboldali ellenzék jelöltje szerezte meg a legtöbb szavazatot (40,9 százalék), míg a második helyen a baloldali Sztevo Pendarovszki végzett (19,93 százalék).
A szintén most tartott parlamenti választáson 17 választási lista mintegy 1700 jelöltje verseng az egykamarás parlament 120 helyéért.
A kampány során téma volt a korrupció elleni harc, valamint a gazdaság fellendítése, de a legfontosabb kérdés továbbra is az ország európai integrációja maradt.
A 2017 óta kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a NATO-tagság elnyerése érdekében, Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tett a környező országoknak. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, és a kampány során is leszögezte, több engedményre nem lehet számítani.
A közvélemény-kutatások – amelyeket a Vesti.mk szkopjei hírportál ismertetett – azt jelzik előre, hogy kormányváltásra kerül sor, mert a legtöbb szavazatot várhatóan a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) szerzi meg. Ez a párt 2006 és 2016 között vezette a nyugat-balkáni országot.