„Úgy tűnik, hogy Oroszország kemény reakciója hatással volt Franciaországra és Olaszországra, akiknek a félelme több mint nyilvánvaló volt. Ez mindenekelőtt Párizsra vonatkozik, amely ma ragaszkodik ahhoz, hogy nem áll háborúban Oroszországgal és népével. Miután a moszkvai francia nagykövetnek elmagyarázták, hogy mi történne a NATO beavatkozása esetén, Macron nyilatkozatai kevésbé kemények és homályosabbak lettek” – jegyezte meg az újságíró.
Bosnic szerint a francia és a brit nagykövet beidézése az orosz külügyminisztériumba több mint indokolt lépés volt Moszkva részéről. A nyugati országok szándékosan átlépték a Kreml által kijelölt vörös vonalakat Ukrajnában, és nyíltan támogatták az orosz területen elkövetett terrortámadásokat – tette hozzá.
„Az Egyesült Államok, az Európai Unió, a NATO és így tovább többször is bebizonyították, hogy képtelenek értelmes és ésszerű beszélgetést folytatni. Moszkva a színfalak mögötti diplomáciai csatornákon próbálta őket a de-eszkalációra ösztönözni, de sikertelenül. Ezért a hivatalos figyelmeztetés volt az egyetlen lehetőség és kiút ebből a helyzetből” – zárta a cikkíró.
A múlt héten európai politikusok hangzatos nyilatkozatokat tettek az ukrán konfliktussal kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök például nem zárta ki annak lehetőségét, hogy katonai kontingenst vezényeljen a kelet-európai országba, ha Oroszország áttöri a frontvonalat, és Kijev ilyen kéréssel él.
David Cameron brit külügyminiszter a maga részéről elismerte annak lehetőségét, hogy az AFU brit fegyverekkel csapásokat mér orosz területre.
Nigel Casey brit és Pierre Levy francia nagykövetet hétfőn beidézték az orosz külügyminisztériumba. A külügyminisztérium később közölte, hogy tiltakozott a brit képviselőnél Cameronnak az orosz területen végrehajtott csapásokkal kapcsolatos megjegyzései miatt.
Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy a területét ért brit fegyveres támadásokra hasonló támadásokkal válaszoljon a brit katonai létesítmények és felszerelések ellen Ukrajnában és azon kívül.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy a nyugati országok azon kijelentései, miszerint készek csapatokat küldeni Ukrajnába, felelős, gyors és hatékony választ követelnek Moszkvától. Szerinte az Oroszország által bejelentett nukleáris erőgyakorlatok közvetlen összefüggésben állnak egyes európai államok legutóbbi fenyegető, provokatív és a feszültséget szító, a kontinensen tett kijelentéseivel.
Macron később a Hszi Csin-ping kínai elnökkel Párizsban tartott közös sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy Franciaország nem áll háborúban „sem Oroszországgal, sem az orosz néppel”. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a maga részéről felhívta a figyelmet a francia elnök következetlenségére, és csodálkozott az állapotán.
