MH/ MTI
2024. május 10. péntek. 19:25
Bóka János az Eurázsia Magazin című lap legfrissebb számában megjelent nyilatkozatának tartalmát ismertetve a Facebook-oldalán pénteken azt írta, a lemaradásnak három oka van.
A tárcavezető strukturális problémaként határozta meg, hogy míg korábban biztosítva voltak az olcsó energiahordozók és nyersanyagok, a globális piac, tehát az európai termékek elhelyezése, valamint a nyugati és keleti technológiák összekapcsolódása ma már veszélyben van. Másrészt az európai intézményeknek, különösen a bizottságnak a túlszabályozási ösztöne ahhoz vezet, hogy az európai iparpolitika valójában egy nagy európai tervgazdálkodásban ölt testet. Harmadrészt pedig a kelet-közép-európai régiót, amely az utóbbi évtizedben a legmagasabb gazdasági növekedést produkálta, nem Európa növekedési motorjaként használják, hanem szisztematikusan igyekeznek visszafogni.
A hagyományos globalizációs elképzeléseknek az volt az egyik mozgatórugója, hogy ha a gazdasági szereplők között kölcsönös függőség alakul ki, akkor ez ki fogja zárni, hogy köztük valódi, éles konfliktus alakuljon ki – írta Bóka János, hozzátéve: ugyanakkor az elmúlt évtizedekben azt látni, hogy az interdependencia (kölcsönös függőség) konfliktusforrás is lehet, ezért megfontolandó lehet a függőséget bizonyos területeken felszámolni, vagy ésszerű szintre csökkenteni.
A magyar kormány abból indul ki, hogy a meghatározó gazdasági szereplők közötti közvetlen, forró konfliktus elkerülhető, és ez elemi érdekünk is, ennek megfelelően a kockázatmentesítést is észszerű szintre kell szorítani – hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette, hogy olyan kereskedelempolitika kialakításában érdekeltek, amely egyrészt nem valamelyik gazdasági szereplő ellen irányul, hanem az európai gazdasági érdekek, a stratégiai autonómia szélesítését szolgálja, másrészt pedig részletes és objektív hatásvizsgálatokra alapul, feltérképezve annak hatásait az európai gazdaságra és az ellátási láncokra.
Bóka János azt írta, az unió által kiadott úgynevezett Stratégiai Iránytű szerint Kína az EU számára egyrészt globális partner, másrészt gazdasági versenytárs, harmadrészt pedig rendszerszintű rivális. Magyarország az együttműködési területekre helyezi a hangsúlyt – fűzte hozzá.
Vannak olyan kihívások, amelyeket az EU a Kínával fenntartott partnerség nélkül egész egyszerűen nem tud kezelni, ilyen a klímaváltozás, de például a terrorizmus elleni küzdelem is, a komplex ellátási láncokban pedig, különösen a legmodernebb technológiákban, a kínai és az európai gazdasági szereplők együttműködnek, egymásra vannak utalva – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy az EU egy többpólusú világrendben önálló stratégiai pólust tud képezni, lehet autonóm pozíciója, ennek meghatározásakor pedig valamennyi globális szereplő szempontjaira figyelemmel kell lenni, de azt saját érdekei alapján kell kialakítania.
A magyar uniós elnökség alatt a kormány reményei szerint folytatódnak majd a Thaifölddel megkezdett szabadkereskedelmi tárgyalások, sor kerülhet az első tárgyalási fordulóra a Fülöp-szigetekkel, és abban is bíznak, hogy akár lezárásig lehet vinni az Indonéziával folytatott tárgyalásokat is – közölte Bóka János.
