„Belarusz csatlakozik a taktikai nukleáris fegyvereserők orosz hadgyakorlatának második szakaszához” – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, ahogy azt akkor mi is megírtuk. A gyakorlatok célja, hogy a katonákat kiképezzék a taktikai nukleáris fegyveres esetleges alkalmazására.
Mintegy 190 kilométerre az ukrán határtól állomásoztathatja vagy fogja állomásoztatni Oroszország a szövetségesénél, Belaruszban tárolt fegyvereket. A The New York Times amerikai napilap tett közzé műholdfelvételeket, amelyeken a belarusz Aszipovics város melletti, még a szovjet időkből származó katonai bázis látható, ahol Oroszország olyan újabb létesítményeket épít, amelyek alkalmasak a nukleáris robbanófejek tárolására.
A lap szerint árulkodó jel, hogy az új létesítmények meglehetősen hasonlítanak azokra az oroszországi épületekre, amelyekben Moszkva nukleáris fegyvereit tárolja saját területén.
Példaként a cikk megemlítette, hogy az érintett területet többrétegű kerítéssel zárták le még tavaly, emellett a felvételeken látni lehet egy fedett rakodóteret, amely egy rejtett szovjet kori földalatti bunkerhez kapcsolódik. Mindezeken felül több új épületet is felhúztak, amelyek vélhetően laktanyák, valamint az adminisztratív feladatoknak adnak otthont. A bázis egyébként egy légvédelmi rendszert is kapott. Aszipovics mellett orosz fejlesztésű Iszkander rakétákat is tárolnak.
A lap kiemelte, ha Moszkva fegyvereket szállít vagy már szállított a bázisra, akkor a Szovjetunió szétesése óta a mostani az első alkalom, hogy külföldre kerülnek az orosz nukleáris katonai eszközök.
Objektum doboz
Objektum doboz
Korábban nyugati tisztviselők már úgy nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban, hogy a nukleáris fegyverek egy része megérkezett Belaruszba.
Objektum doboz
Hogy miért Aszipovicsra eshetett Minszk és Moszkva választása? Valószínűleg ebben a kérdésben közrejátszott, hogy a város az atomtörténelem részévé vált, már a hidegháború idején is minden bizonnyal tároltak itt nukleáris fegyvereket. Szakértők szerint az 1960-as években jelentek meg Aszipovicsban az első nukleáris fegyverek, amiket a Szovjetunió felbomlása után kivontak Belarusz területéről.
NATO elleni támadás vagy elrettentés?
Arról pedig, hogy Európára nézve mindez milyen veszélyeket rejt, a lapnak Hans Kristensen dán szakértő, a washingtoni Amerikai Tudósok Szövetségének munkatársa nyilatkozott.
„A NATO legkeletibb tagállamait elriasztják, de nem biztosítanak Oroszországnak jelentős katonai előnyt a térségben” – vélekedett.
