Tavaly több mint 3000 tonna aranyat termeltek ki világszerte – nem meglepő módon a dobogó felső fokán Kína áll, amely 370 tonnájával a globális mennyiség 12 százalékáért felel. A második hely Ausztráliáé 310, míg Oroszország alig lemaradva, nevetve szerezte meg a bronzérmet, szintén 310 tonnával.
Figyelemre méltó, hogy az ázsiai nagyhatalom nemcsak a legnagyobb kitermelő, de a legnagyobb vásárló is. Saját készleteit az ország központi bankja az elmúlt évben 225 tonna arany vásárlásával duzzasztotta fel. Miután e nemesfém felhalmozása klasszikusan a háborús készülődés jele, több elemző aggódva pillant a növekvő mennyiségre.
A negyedik helyen álló Kanada évi 200, míg az azt követő USA 170 tonnával került fel a listára.
A mezőny második felében Kazahsztán, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrika és Üzbegisztán kapott helyet, hogy aztán átadják a terepet a 100 tonnán alul termelő országoknak.
Érdekes az arany felhasználási területének változatossága is. Az ékszerkészítés tarol, a feldolgozott arany 46 százalékából készülnek gyűrűk, nyakláncok, fülbevalók és egyéb csilivilik. Rögtön utána az országok aranykészlete következik: a jegybankokban a kitermelt nemesfém 23 százalékát tárolják, a magánvagyonokat gyarapító aranyrudak a felhasználás 16 százalékát teszik ki, majd az érmék következnek 9 százalékkal, míg az elektronikai iparban a készletek 5 százalékát használják fel.
A Fitch Solutions szerint középtávon (2023–2032) a globális aranybánya-termelés várhatóan 15 százalékkal fog nőni.