A WHO adatai szerint jelenleg az emberek 60-85%-a él ülő életmódot, és a gyerekek kétharmada sem mozog eleget, így mára népegészségügyi problémává vált a sok ülés, ami nem csak a mozgásszervrendszert terheli meg, hanem az egész szervezetet.
Az ülő életmód káros hatásai
Az ülő életmódhoz a legtöbb esetben inaktív életmód is társul. Az ülőmunkát végzők nagy része nem mozog eleget, ami fokozza a rossz testhelyzet káros hatásait, amelyek a szervezet egészét érintik.
Mozgásszervi problémák
Az ülés jobban megterheli a gerincet, mint az állás. Ezt a terhelést fokozza, hogy a legtöbb ember nincs tisztában a helyes üléspozíciókkal, és a helyes üléspozíció sem tartható fenn károsodások nélkül sokáig. A rossz ülés és a mozdulatlanság a porckorongokra nagyon nagy terhet ró. A porckorongsérv vagy gerincsérv és a meszesedések egyre fiatalabb korban okoznak panaszokat. A gondot fokozza, ha olyan munkát végez valaki, ahol féloldalasan kell ismétlődő mozdulatokat tennie, mint például egy pénztárban.
A sok ülés miatt a gerinc mellett az izmok, ízületek és porcok is károsodnak, szintén fájdalmat, a mozgás beszűkülését okozva. A fájdalom miatt sokan szabadidejükben is kerülik a mozgást, így tovább romlik az állapotuk.
Egyéb mozgásszervi következmények:
· a far- és lábizmok gyengülése, amellyel együtt jár a sérülések, esések kockázatának növekedése;
· az inaktív életmód miatt a csontok gyengülése;
· a nyak és váll környékén érzett merevség, fájdalom, és ebből következő mozgásbeszűkülés, fejfájás.
Szív- és keringési problémák
Az ülő életmód hatására megnő a keringési problémák és a metabolikus szindróma kockázata. Az ezzel járó magas vérnyomás, magas vércukorszint és koleszterinszint miatt a szív- és érrendszer egészsége kerül veszélybe, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki betegségei és azok nagyobb valószínűséggel járnak komoly következményekkel.
A hosszadalmas, megszakítások nélküli ülés a visszeresség tüneteit is rontja, járhat a láb megdagadásával, és akár mélyvénás trombózis kialakulásához is vezethet.
Emésztési zavarok, elhízás, cukorbetegség
A mozgáshiány miatt nagyobb eséllyel kialakuló elhízás és a vércukorszint szabályozásának problémái a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethetnek. Gyakori velejáró a nem alkoholos típusú zsírmáj, amely májdaganathoz, májzsugorhoz vezethet.
A belek megfelelő működéséhez elegendő folyadék, rostbevitel és mozgás szükséges. Az ülő életmód ezért gyakran székrekedést, renyhe bélműködést, puffadást okoz. A mozgáshiány növeli a béldaganatok kockázatát is.
Pszichés zavarok
Az ülő életmódot folytatók között magasabb a depresszióban és szorongásos zavarokban érintettek aránya, és a kognitív funkciók károsodásának valószínűsége. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az ilyen életmódot élők nem mozognak eleget, különösen nem szabad levegőn, ami pedig jótékony hatású lenne ezeknek a zavaroknak a megelőzésében vagy javításában.
Mennyit kellene mozogni?
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint egy felnőtt számára az ajánlott mozgás hetente legalább 150 perc mérsékelt-közepes intenzitású (a maximális pulzus 50-70%-a) kardiomozgás (vagy 75 perc magas intenzitású), kiegészítve 2×30 perc izomerősítő mozgással. Sőt, a jótékony hatások jelentős növeléséhez ennek kétszeresét ajánlják.
Mivel ma már a gyerekek is nagyon sok időt töltenek ülő foglalatosságokkal, fordítson figyelmet rá, hogy rendszeresen szabadon mozogjanak, sportoljanak. A náluk korán kialakuló elváltozások egész életükön át elkísérik őket.
Mit tehet otthon és a munkában?
· A munkahelyén figyeljen a helyes üléspozícióra, de ne maradjon semmilyen pozícióban hosszú ideig, gyakran változtasson rajta;
· a használt munkaállomás legyen ergonomikus;
· óránként legalább egyszer álljon fel és mozgassa meg tagjait;
· a megbeszéléseken, telefonbeszélgetések alatt álljon fel vagy sétáljon;
· minden napjába iktasson bele valamilyen mozgást;
· a pihenőidőt igyekezzen aktívan tölteni.
