A Magyar Művészeti Akadémia megtartotta évi első rendes közgyűlését május 15-én az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A közgyűlés résztvevőit Turi Attila, az MMA elnöke köszöntötte. Csák János kulturális és innovációs miniszter felszólalásában kifejtette: „a Magyar Művészeti Akadémia a magyar életvilág egyik legfontosabb intézménye, ezért is jár olyan nagy felelősséggel annak tevékenysége. Miben áll ez a felelősség?
Babits Mihály írta a magyar jellemről 1939-ben: »A magyarság szellemi jelenség, amelynek folytonosságát a lelki átöröklés biztosítja« – idézte Csák János a XX. század szellemi életének jelentős alakját. – Van tehát sajátosan magyar észjárás, olyan világszemlélet, amelyből kialakult a kultúránk, s amely egyben az életmódunk is.
Arisztotelész Nikomakhoszi etikája szerint az élet lényege a tevékenységben áll, vagyis abban, ahogyan észrevesszük és elgondolkodunk a jelenségeken. Mai világunk tele van fizikai, szellemi, lelki fenyegetéssel. A MMA feladata végiggondolni és számba venni, hogyan küzdünk meg ezekkel a fenyegetésekkel, és hogyan őrizhetjük meg a számunkra oly fontos európai értékeket.”
Csák János köszöntőjében hitet tett az alapvető európai értékek: a demokrácia, a jogállam és a szabadság mellett, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy elengedhetetlen definiálni, mit értünk ezen kifejezések alatt. A közösségi gondolkodásmód nem megkerülhető – hangsúlyozta. „Meg kell őriznünk zsidó-keresztény örökségünket, amely a nyugati civilizáció alapja. Meg kell őriznünk a görög örökséget is: a ráció és a logika alkalmazását. Ragaszkodjunk továbbá a római joghoz, amely struktúra lehetővé tette, hogy Európa a világ vezető régiójává váljon. Így volt ez még egészen tizenöt-húsz évvel ezelőttig…”
A miniszter köszöntőjében megerősítette: nagy harc van ma az Európai Unión belül abban a kérdésben, hogy érdemes-e egyáltalán a művészetekre pénzt szánni, érdemes-e a kultúrára költeni. „Mi ebben elkötelezettek vagyunk – jelentette ki Csák János. – A kormány az elmúlt években többet költött a kultúrára, mint az Európai Unió többi tagországa.
Magyarországon ez 2023-ban a GDP egy százaléka volt, míg az európai átlag mintegy fél százalék. Szeretném kifejezni a köszönetemet a kormány nevében az MMA vezetésének a szerves, egymás szuverenitását tiszteletben tartó, alkotó együttműködésért. Azt kívánom: hogy megőrizzük, tovább építsük a nyugati civilizációt, és átörökítsük azt a következő nemzedéknek!” – zárta a beszédét Csák János.
A köszöntők után az MMA tagjai megemlékeztek a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt akadémikus társaikról: Budai Ilonáról, Czakó Gáborról, Duba Gyuláról, Ferdinandy Györgyről, Finta Józsefről, Katona Szabó Erzsébetről, Kévés Györgyről, Kovács András Ferencről, Szilágyi Istvánról és Vadász Györgyről. A napirend elfogadását követően Liu Miranda MMA-ösztöndíjas hegedűművész szólójátékát hallgatták meg az egybegyűltek.
A közgyűlésen elfogadták az elnök, az elnökség, a művészeti tagozatok, a regionális központok, a bizottságok és a főtitkár beszámolóját, és tájékoztatták a közgyűlést az MMA idei művészeti, szakmai programtervéről, valamint megerősítették a 2024. évi köztestületi állandó díjak adományozásáról szóló elnöki döntést. Elfogadták a Magyar Művészeti Akadémia elnökének a köztestület 2022–2023. évi munkájáról és a magyar művészeti élet általános helyzetéről szóló, az országgyűlés számára készülő beszámolója koncepcióját.
A közgyűlésen elfogadták az előterjesztést Selmeczi György zeneszerző, karmester, zongoraművész, a nemzet művésze különleges eljárásban történő rendes taggá választásáról, és megválasztották Galánfi András Kossuth-díjas fafaragó népművészt, a népművészet mesterét, Lajta Gábor Munkácsy Mihály-díjas festőművészt, valamint Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművészt, írót az MMA Felügyelő Testületének tagjává.
