MH/MTI
2023. december 8. péntek. 19:39
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonban fenntartja követeléseit, és továbbra is tárgyalást sürget – derült ki az általuk az MTI-hez pénteken eljuttatott levélváltásból.
Maruzsa Zoltán az azonnali, ötvenszázalékos béremelésre vonatkozó követeléssel kapcsolatban azt írta, a köznevelésben dolgozók jelentős béremelését a kormány is indokoltnak tartja, ennek érdekében a kormány és az Európai Bizottság közös vállalást írt alá. A magyar kormány a vállalás rá eső részét 2022-ben és 2023-ban is kifizette, az Európai Bizottság eddig nem fizetett – tette hozzá. Arról a követelésről, miszerint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen, az államtitkár közölte, kifejezetten a szakszervezeti követeléseknek eleget téve lett ez az idő a korábbi 22-26 óra helyett egységesen 24 óra, a 22 órára csökkentés „jelenleg nem aktuális”.
A bérrendszerrel összefüggő követelésekre válaszul Maruzsa Zoltán azt írta, az országosan egységes illetménytábla visszaállítását nem tervezik; a bérek emelkedése a pótlékok és megbízási díjak emelkedését is magával hozza majd; a munkáltatóknak minden, jogszabály által előírt túlmunkát ki kell fizetniük; a teljesítményértékelés szempontjai pedig – amelyeket BM rendelet fog meghatározni – garanciát jelentenek majd az egyenlő bánásmód elve szerinti differenciálásra. Az államtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy a szakszervezetek máris a teljesítményértékelési rendszer eltörlését követelik, holott azt még be sem vezették. Megjegyezte, a 2022 őszén készített felmérés során a pedagógusok 70 százaléka egyetértett a valós teljesítményen alapuló differenciálással.
Az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezések eltörlésére irányuló követeléssel összefüggésben Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság a szabályozást megvizsgálta, és januári határozatában mind az alaptörvény, mind a nemzetközi szerződések rendelkezéseivel összhangban állónak találta.
Az érdekegyeztetés jelenlegi struktúráján nem terveznek változtatni, annak működése nem sért európai normát álláspontjuk szerint – tudatta az államtitkár. A reprezentativitás eltörlésének szorgalmazását úgy kommentálta: ahhoz, hogy valódi képviseletként lehessen működni, szükséges egy minimum létszám, ami legitimmé teszi az adott szervezetet; a tízszázalékos arány álláspontja szerint nem tekinthető magasnak.
Az egységes oktatási minisztériumra vonatkozó követeléssel kapcsolatban Maruzsa Zoltán rámutatott: számos európai országban működik hasonló modell alapján az oktatás igazgatása, a döntéseket pedig jelenleg is a kormány, illetve az Országgyűlés hozza meg, nem lenne ez másként eltérő minisztériumi struktúrában sem.
A PSZ nevében Totyik Tamás, a PDSZ nevében pedig Nagy Erzsébet által szignált, december 8-án kelt válaszlevél szerint „legalább 2478-an” hagyták ott az állásukat az új életpályáról szóló törvénnyel „összefüggésben”. Úgy vélik továbbá, a béremeléssel nem kellene várni az uniós támogatások folyósításáig. Érvelésük szerint még a heti 22 óra kötelező óraszámmal is 40 órát jóval meghaladó a pedagógusok átlagos munkaterhelése, a túlmunka nagy részét pedig nem fizetik ki nekik. Külön forrást követelnek a tanórán kívüli feladatok ellátására, valamint, hogy minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással töltött munkaidőnek. A teljesítményértékelési rendszerről azt írták, már a kipróbálás során megbukott, a differenciálást „intézményen belüli belső értékelés alapján” kell végezni, a szempontokat pedig az alkalmazott testületnek kellene meghatározni.
A sztrájkbizottság az általuk szorgalmazott egyeztetés időpontjának a december 18. és 22. közötti időszakot javasolja, és jelezték, hogy amennyiben a jövő hét folyamán nem kapnak választ az egyeztetés időpontjára, bírósághoz fordulnak.
A PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága november 22-én fordult levélben a köznevelési államtitkárhoz, akkor azt írták, ha 2024 januárjáig nem sikerül megállapodni, „a szakszervezeti oldal számára nem marad más törvényes út, mint a munkabeszüntetések további szervezése”.
