Mi köze az oroszoknak az iráni elnök halálához és ki lehet a következő?

Ebrahim Raiszi iráni elnök „repülőgép-szerencsétlenségbe keveredett, miközben az iráni nép iránti kötelességét teljesítette”, és „vállalta a mártírhalált” – közölte a Mehr hírügynökség.

Az elnöki csoport egy amerikai Bell 212-es helikopterrel repült. A helikopterbalesetben az elnök teljes kísérete is életét vesztette. Raiszi mellett a halottak között van Hosein Amir Abdollahian külügyminiszter, Malek Rahmati, Kelet-Azerbajdzsán tartomány kormányzója és Mehdi Muszavi tábornok, az Iszlám Forradalmi Gárda elnöki gárda főnöke. Irán ügyvezető elnöke Mohammad Mokhber alelnök lesz, Iránban 50 nap múlva tartanak új elnökválasztást.

A baleset okának változatai
A helikopter meghibásodása vagy a rossz időjárás miatti baleset. Az amerikai Bell 212-es egy régi, még a vietnami korszakból származó helikopter. Ma már rendszeres karbantartást igényel a megfelelő alkatrészekkel és szerszámokkal. Az Egyesült Államokban a katonák „repülő koporsónak” nevezik őket, mert hajlamosak a balesetekre. Az időjárás a berepülési területen „hirtelen romlott meg”, a média jelentése szerint szél, heves eső, zivatarok voltak. A hegyekben „csattogás”, villámlás, jegesedés volt. Akkor a kérdés: „Miért utazott az iráni elnök ilyen veszélyes módon?”. És rögtön a második: „Mi történt a két kísérőhelikopterrel? Hová tűntek?”

A második verzió tehát belső összeesküvés, és nem elhanyagolható, bár ez a mainstream nyugati verzió.

A The Atlantic azt írja a „Ki profitál Ebrahim Raiszi halálából?” című cikkében, hogy „az elnök (Raisi) látszólagos passzivitása kedvezett a kihívók megjelenésének a különösen lelkes keményvonalasok egy csoportja körében, akik gyenge elnökségében lehetőséget láttak politikai státuszuk növelésére”.

Közéjük tartozik a cikk szerzője szerint Mohammad Baqer Qalibaf parlamenti elnök, aki az új elnök lehet.

A New York Times azt írja, hogy nemrég Ománban titkos tárgyalások kezdődtek az USA és Irán között a kapcsolatok javításáról. Iránban pedig valakit nem érdekeltek ezek. Kissé feszült érvelés, mert Iránban a külpolitikát a vallási vezetés kezeli.

Az izraeli média azt írja, hogy „az iráni elnök hirtelen elvesztése hatalmi vákuumot teremt, amelyet magas rangú személyiségek kezdenek majd kihasználni”. Az iszlám köztársaság belső ellenségei mindenesetre nyugatbarát emberek, akiknek vezetői a nyugati befolyás ügynökei.

Egy másik verzió szerint Izrael, az USA vagy Nagy-Britannia hírszerző szolgálatai által szervezett terrortámadás, fedélzeti robbanás vagy rakéta révén következhetett be a tragédia. A második lehetőség akkor lehetséges, ha a helikopter Azerbajdzsánban, ahonnan Raiszi repült, jeladóval volt felszerelve, és terroristák vártak rá a hegyekben MANPADS „Stinger”-ekkel a lehetséges repülési irányokban.

Szinte minden iráni úgy véli, hogy terrortámadás volt, és Izrael szervezte meg iráni támogatásra.

Irán külpolitikája fontos Moszkva számára, de nem kevésbé fontos kérdés a merényletek sorozata és azok leleplezései után az Oroszországhoz hű világpolitikusok ellen. Az országgal jó kapcsolatot ápoló politikusokat értek támadások vagy kísérletek az utóbbi időben Szlovákiában, Szerbiában, Szaúd-Arábiában, Törökországban.

„Ki a következő?” – teszi fel a kérdést a cikk írója.

Elolvasom a cikket