A feljegyzések 1979-es kezdete óta ez az első alkalom, hogy a marihuána megelőzte az alkoholt – a szakértők szerint ez a tendencia a széles körű legalizáció közvetlen eredménye.
A fűpártiak szerint ez az elmozdulás a nemzet egészségének javát szolgálja. A marihuána alkohollal összehasonlítva csökkentett egészségügyi kockázatai már régóta a legalizációs lobbi egyik alapvető érve.
A hétfőn közzétett kutatás kimutatta, hogy az idősebb felnőttek körében a kannabiszmérgezés miatti kórházi látogatások száma megháromszorozódott, miután Kanadában 2018-ban legalizálták a kábítószert.
Eközben Kaliforniában, ahol a kábítószer 2016 óta legális, a kannabiszhoz kapcsolódó szövődmények miatti kórházi felvételek száma ugrásszerűen megnőtt – a 2005-ös 1400-ról 2019-re 16 000-re.
A CDC legfrissebb adatai pedig azt mutatták, hogy az Egyesült Államokban évente nagyjából 130 ezer 25 év alatti ember kerül kórházba kannabiszhoz kapcsolódó okok miatt.
Szakértők szerint a füvezéssel kapcsolatos felvételek oka a mentális egészségügyi válságoktól kezdve, beleértve a pszichotikus töréseket és az öngyilkossági kísérleteket, a szív- és tüdőproblémákig – sőt, még egy kevéssé ismert hányásos állapot, a kannabinoid-hiperémia szindróma is előfordulhat, amelyről úgy gondolják, hogy a rendszeres fogyasztók akár egyharmadát is érinti.
Kétségtelen, hogy az akut fizikai megbetegedések tekintetében a krónikus és erős alkoholfogyasztás veszélyesebb.
Tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás számos betegség kockázatát növelheti, beleértve a szívproblémákat, a májbetegségeket, a stroke-ot, a cukorbetegséget és számos rákos megbetegedést.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az alkohollal összefüggésbe hozható rákos megbetegedések fele azoknál fordul elő, akik heti három és fél korsó sörnél kevesebbet isznak.
Továbbá, a kanadai Center on Substance Use and Addiction nemrégiben kiadott rendelete szerint már heti két ital is elég ahhoz, hogy megnövelje egy sor betegség, köztük a szívbetegségek kockázatát.
A WHO nemrégiben módosította az alkoholra vonatkozó iránymutatását, és kimondta, hogy semmilyen mennyiségű ital nem biztonságos.
A Harvard tanulmányai szerint a mértéktelen ivás legalább 45 százalékkal növeli a szívbetegségek és 72 százalékkal a szívroham kockázatát.
A szakértők szerint az alkohol a DNS károsításával váltja ki az egészségügyi problémákat. A szervezetben az alkohol acetaldehiddé alakul át, egy olyan vegyi anyaggá, amely károsítja a DNS-t, és megakadályozza a szervezet javítását.
Ha a DNS egyszer károsodott, a sejtek kontrollálatlanul növekedhetnek, és rákos daganatot hozhatnak létre, miközben károsítják az ereket bélelő sejteket is, amely szív- és érrendszeri problémákat okozhat.
A kannabisz azonban nem biztonságos a szív egészségére nézve. Azok, akik naponta használnak kannabiszt – és többnyire szívják is –, 25 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak szívrohamot, mint a nem használók, és 42 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek agyvérzést.
A marihuána mentális egészségügyi hatásai azonban vitathatatlanul jelentősebbek, mint az alkoholé. És már egyetlen joint után is bekövetkezhet az életet tönkretevő pszichózis.
A londoni Kings College kutatóinak 2019-es tanulmánya szerint a nagy potenciájú fű napi használata ötszörösére növelheti a pszichózis kockázatát.
Míg az alkohol okozta halálesetek számát tekintve sokkal nagyobbak lehetnek, a kannabiszhoz kapcsolódó halálesetek általában erőszakosabbak és szélsőségesebbek.
Más tanulmányok szerint a rendszeres marihuánafogyasztás háromszor nagyobb eséllyel vezet öngyilkossághoz, és a legújabb amerikai kísérletek szerint a rendszeresen betépett tizenéveseknél az agy gondolkodással és tanulással foglalkozó területeinek fejlődése elmarad.
A tudósok úgy vélik, hogy a kannabiszban lévő THC zavarja az agyban lévő jeleket, amelyek a hangulatot, a figyelmet és a memóriát, valamint a jutalom és az öröm érzését szabályozzák.
Ehhez képest a kanadai McMaster Egyetem szakértői által készített, 23 tanulmányt vizsgáló 2022-es áttekintés nem talált jelentős depresszió- vagy szorongáskockázatot a tivornyázó serdülőknél.
Dr. Roneet Lev, egy Kaliforniában dolgozó sürgősségi orvos a DailyMail.com-nak elmondta: „Kémiai értelemben az alkohol vízben oldódik. A vizeletben megbízhatóan egyenletes ütemben metabolizálódik.
A THC, a marihuána pszichoaktív összetevője zsírban oldódik. Ez azt jelenti, hogy a drog megtapad a test zsíros részein, nevezetesen az agyban.
Azok az alkoholisták, akiknél pszichózis alakul ki, évekig tartó ivás után teszik ezt, nem pedig egy epizódnyi tivornya után.
Aztán ott van a függőség kockázata.
Régóta állítják, hogy a kannabiszfüggőség hihetetlenül ritka. A szakértők azonban most azt mondják, hogy ez egy káros mítosz.
Emellett a Journal of Clinical Psychiatry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kannabiszt szívó emberek közül közel minden ötödik megfelel a függőség kritériumainak. Az 1985 és 2021 között született 6,6 millió ember bevonásával végzett dán kutatás kimutatta, hogy a kannabiszfüggők 41 százalékánál súlyos depressziót diagnosztizáltak.
Azt is megállapították, hogy a krónikus marihuánafogyasztás megnégyszerezte annak kockázatát, hogy valakinél bipoláris zavart diagnosztizáljanak.
Ráadásul a szakértők szerint még mindig óriási hiányosságok vannak a nagy hatású marihuána hosszú távú hatásaival kapcsolatos ismereteinkben, míg az alkohol kockázatairól rengeteg adat áll rendelkezésre.
