A miniszterelnök közölte: a háború elleni egyetlen orvosság, ha az áldozatul kiszemelt ország képes erőt mutatni, hogy eltántorítsa a potenciális támadót. „Ezért mondják, hogy ha békét akarsz, készülj a háborúra. Hadsereg, katonai készülstég, önvédelmi képesség szükséges a békéhez. A magyar nemzeti hadsereg még nem elég erős, de dolgozunk rajta” – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szerint az orosz hadsereg ma komoly, nehéz háborút vív Ukrajnával, amelyet nem tud legyőzni. „A NATO ereje nem összehasonlítható Ukrajnáéval, ezért nem tartom logikusnak, hogy az az orosz hadsereg, amely nem tudja legyőzni Ukrajnát, megtámadná a NATO-t. Provokációk persze lehetnek, de a NATO védelmi szövetség, ezért egy országként sorakozna fel a megtámadott mögött. Az orosz veszélyre való hivatkozást én az európaiak háborúba való belépésének előkészületi manővereként értelmezem” – szögezte le a kormányfő.
A kormányfő szerint két szláv nép háborúra zajlik, és lehet, hogy minden érv az ukránok oldalán van, de mindenki másnak, aki nem részese a háborúnak, az lenne az érdeke, hogy a háborút elszigeteljék.
Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, az a hangulati előkészítése egy közvetlen katonai konfliktusnak, a háborúba való belépésnek, emelte ki Orbán Viktor.
Sodródik Nyugat-Európa a háborúba, amelyet a sajátjának értelmez, mutatott rá a kormányfő, emlékeztetve, hogy egyesek ukrán légtérben szándékoznak orosz lövegeket megsemmisíteni. „Ez egy háborús akció kommunikációs előkészülete” – emelte ki Orbán.
A kormányfő elmondta, hogy brüsszeli csatározásaiban többször kéri beszélgetőtársait: mondják el, mi a becslés, mennyi fegyvert kell szállítani még, mennyi pénzt kell adni, hogy az ukránok kiszorítsák az oroszokat. „Néma csend a válasz. Úgy vagyunk benne egy stratégiában, hogy az annak elérhető céljának eléréséhez szükséges eszközökről még becsléseink sincsenek. Hol lesz ennek a vége?” – veti fel a kérdést Orbán, emlékeztetve, hogy ennek a vége egy összeütközés a NATO és egy olyan Oroszország között, amelynek atomfegyvere van.
A miniszterelnök szerint a NATO alapokmányában szó sincs arról, hogy a szövetség egy olyan ország oldalán szálljon harcba, amely nem tagja a NATO-nak.
Magyarország nehéz helyzetben van, mert mi vagyunk az az ország, amely ragaszkodik a NATO alapokmányához, ahhoz, hogy ez egy védelmi szövetség, emlékeztet Orbán Viktor, rámutatva: az európai országok tapasztalata, hogy jó előre be kell biztosítaniuk magukat, hogyha megtámadják őket, lesz, aki a segítségükre siet. „De mintha ma már mindenki egy másik jövőben lenne, ezeket a figyelmeztetéseket ma már senki sem hajlandó figyelembe venni. Ma már a NATO-ban munkacsoportok dolgoznak, hogy meghatározzák, hogyan tud a NATO részt venni a háborúban. Mi ott vagyunk ezekben a bizottságokban, de nem veszünk részt sem a finanszírozásban, sem a fegyverszállításban. Már egy külön kifejezést is használnak Magyarországgal kapcsolatban: nem résztvevő tagállamnak neveznek bennünket” – magyarázta Orbán Viktor, kiemelve: komoly munka zajlik, hogyan tud a NATO tagja lenni Magyarország olyan módon, hogy a NATO akciójában nem vesz részt. „Itt újításra van szükség a magyar oldalon” – tette hozzá.
„Választás előtt vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ez a választás a háborúról és a békéről szól. Szól persze a migrációról meg a genderről is, de minden ilyesmi elé tolakodik a háború kérdése. Könnyen lehet, hogy az utókor azt fogja mondani: ez volt az a választás, amelyen eldőlt az európai háború és béke kérdése” – emelte ki a kormányfő, aki szerint nemcsak az EP-választás ilyen, hanem az őszre esedékes amerikai is.
„Azt értem, hogy a háborúnak nemcsak vesztesei vannak, hanem nyertese is, van extraprofit a háborúban, ennek megvan a maga kultúrtörténete, amelyet Magyarországon is ismerünk. Akik bennfentes információkkal rendelkeznek a háborúról, akik így megbízhatóan tudnak ezért spekulálni, ezek a kockázati tőkespekulánsok is ott vannak a háború támogatói között, Soros György is köztük van. Ők gazdaságilag érdekeltek a háborúban. Vannak politikusok is, akiket kilóra meg lehet venni, háborúpárti pénzemberek finanszírozzák a magyar baloldalt, így természetes, hogy a baloldal háborúpárti. Amit nem értek, hogy nagy európai országok vezetői miért háborúpártiak, hiszen őket nem lehet megvenni” – mutatott rá a kormányfő, aki kiemelte: mindenki veszít egy háborúban, hiszen egymást irtják a fehér, keresztény emberek.
„Miért hiányzik sok tízmillió ember az európai földrészről? mert meghaltak az embereink a háborúkban. Minden európai háború az utóbbi 100–150 évben mindenkinek veszteséget okozott” – hangsúlyozta Orbán, aki szerint egy végső mentsvára van a politikusoknak: a nép.
„Mi lenne a politika értelme, ha nem az, hogy az jó legyen az embereknek? Ezt hívják populizmusnak, amelyet negatívnak tartanak. A legtöbb politikus valami magasztos eszmét képvisel a politikában, de ezek az eszmék nem lehetnek fontosabbak, mint az emberek, mint az, hogy mi jó az embereknek” – hangsúlyozta Orbán.
„Ha van valódi kérdés, amelyet az emberek eldönthetnek, a háború és a béke kérdése az. Ez nem egy statikus kérdés, a háborúba sodródás egy folyamat, s én már annak is örülnék, ha ezt a folyamatot le tudnánk lassítani. Ha Ukrajna légterében akarjuk lelőni egy atomhatalom repülőgépeit, legalább a sodródás folyamatát meg kellene állítaniuk az európai szavazásra jogosult embereknek, s így talán a szakadék szélén meg tudunk állni” – magyarázta Orbán Viktor.
Az Európai Bíróság meghozta a maga döntését: miután Magyarország nem hajlandó migránsokat befogadni, ezért naponta hatmillió forintot kell befizetnünk Brüsszelnek. „Ez önmagában vérlázító, hogy valaki meg akarja mondani a magyaroknak, kivel kell együtt élniük, kiket kell befogadniuk. Miközben mi Európát védjük, ezek közben hátba lőnek bennünket, és nem adnak egyetlen fillért sem, amiért őket is védjük, miközben kivesznek pénzt a zsebünkből. Erre egyetlen válasz lehet: ezt az európai vezetést el kell zavarnunk” – zárta a beszélgetést Orbán Viktor.
